Interjú

A stop.hu internetes újság újságírója interjút készített dr. Harangozó Tamással, az MSZP elnökségi tagjával, az Alapszabály-szerkesztő Bizottság elnökével a készülő alapszabály módosítások főbb irányairól, azok politikai jelentőségéről. Ezt a riportot vettük át most olvasóink részére.

 

 

"Csak így lehet leváltani az Orbán-kormányt" - az MSZP nagy lépés előtt

 

 

"Modern és nyitott pártként működjünk"

 

58 paragrafusból 44-ben változtathatja meg alapszabályát a Magyar Szocialista Párt a szombati kongresszusán. A tervezett módosításokat Harangozó Tamás, a párt elnökségi tagja, az alapszabály-szerkesztő bizottság elnöke terjeszti a kongresszus elé. A politikust a módosításokról kérdeztük.

STOP: A paragrafusok több mint nyolcvan százalékában szeretnének változást. Ez azért nem kevés.

Harangozó Tamás: Valóban, sokat dolgoztunk rajta. Közel egy éve zajlik az alapszabály módosítása. Több mint 350 szöveges javaslat érkezett a tagság részéről, végül 65 oldalas normaszöveget küldtünk az alapszervezeteknek. Erről két hónapja aztán taggyűlési szintről kezdve indult a vita, amihez bármelyik párttag hozzátehette a magáét.

- Mi lesz a legjelentősebb változás?

- Sok fontos módosítást tárunk a kongresszus elé, a legfontosabbnak azt tartom, hogy Magyarországon először az MSZP rendezhet majd előválasztásokat. Bár ez nem ugyanúgy zajlana, mint Nyugat-Európa egyes országaiban, de ugyanazt a demokratikus irányvonalat képviseli. Úgy tervezzük, hogy csak az lehet majd képviselőjelölt vagy miniszterelnök-jelölt, aki nem csak a párttagok, hanem az interneten regisztrált támogatók tíz százalékának is élvezi a bizalmát.

- Ennek politikai üzenete is van.

- Igen, a párt szervezeti megújulása arról is szól, hogy megmutassuk, milyen irányba menne Magyarország, ha mi kormányoznánk. Persze nem csupán szervezeti, hanem programbeli és személyi megújulás is lesz - utóbbi jövőre, a párt általános tisztújítása alkalmával.

- Ebbe is jobban bevonják majd a tagságot?

- A tagság eddig joggal érezhette, hogy a feje fölött dőltek el a fontos kérdések. Remélhetőleg ezután nem így lesz, mert a módosított alapszabály tovább erősíti az alulról felfelé építkező rendszert. Például mostantól a megyei elnöki és országos elnöki tisztségre csak az pályázhat, aki közvetlenül a párttagoktól gyűjti össze a tagság tíz százalékának ajánlását. A párt működését ez nem veszélyezteti, viszont ismét a tagok akarata kerül a középpontba, így az eddiginél jobban érvényesül. A kongresszusban és az országos választmányban is jelentősen megnő a közvetlenül választott küldöttek száma, mindkét testület háromnegyedét ők jelentik majd. Mivel a módosítások egyik fő irányvonala az MSZP még demokratikusabb párttá tétele, a pártszavazás is új szabályozást kap a jelenlegi öt odavetett mondat helyett: a népszavazás mintájára pontosan körülírt, ügydöntő, véleménynyilvánító és megerősítő fórum lesz.

- Ez valóban nagyon demokratikusan hangzik.

- Fontos is, hogy nagyon demokratikus legyen, hiszen egy demokráciát kívánó pártnak belül is így kell működnie. Meggyőződésem, hogy a Fidesz azért kormányoz úgy, ahogy, mert a pártban uralkodó parancsuralmi rendszert megpróbálja ráhúzni az egész országra. Ez az alapszabályuk következménye. Lehet hogy hatékonyabban lehet úgy egy pártot működtetni, de az MSZP továbbra is demokratikusan, alulról felfelé kell, hogy építkezzen, mert csak így lehet leváltani 2014-ben az Orbán-kormányt. Nem hiszek abban, hogy a Fideszt csak egy még fideszebb párt győzheti le.

- Az előbb úgy fogalmazott, hogy ez az egyik fő irányvonal. Melyik a másik?

- Összesen három van, amelyeket mindvégig figyelembe vettünk a módosítások kidolgozásakor. Az egyik a már említett demokratikusabbá tétel; a másik, hogy modern és nyitott pártként működjünk; a harmadik pedig, hogy fegyelmezettség és hatékonyság uralkodjon a párt belső viszonyaiban.

- Mit ért modern és nyitott párt alatt?

- Lehetővé kell tenni, hogy ne csak a tagságunk, hanem külső támogatóink, a közéletben az interneten résztvevő szimpatizánsaink is részt tudjanak venni a párt munkájában. Ezzel kapcsolatos a már korábban említett előválasztás is. Támogatóinknak pedig lehetőségük lesz egy egyoldalú nyilatkozat kitöltésével az interneten keresztül bekapcsolódni az MSZP munkájába. Szintén nagyon fontos, hogy a Magyar Szocialista Párttal választási szövetségre lépő szakszervezetek és civil szervezetek vezetői helyet kapjanak pártunk országos választmányában, mert ebben a testületben születik meg a végleges választási program és a képviselőjelöltek országos listája is.

- Ilyen mértékű nyitáshoz valóban növelni kell a hatékonyságot és a fegyelmet. Mit tudnak tenni ennek érdekében?

- Meg akarjuk változtatni az összeférhetetlenségi szabályokat. Egy személy ezentúl legfeljebb két párttisztséget tölthet be. Ha pedig valakit beválasztanak egy párttestületbe, az a megválasztásától számított harminc napon belül köteles lesz vagyonnyilatkozatot bemutatni. Ha ez nem történik meg, megszűnik a mandátuma. Ha valaki közjogi tisztséget tölt be, akkor évente köteles lesz munkájával elszámolni az őt jelölő szervezet felé. Egyébként minden párttisztségre és közjogi pozícióra jelölésnél kötelezővé kívánjuk tenni a választást megelőző pályázatot. Ha az alapszabály-módosításait a kongresszus elfogadja, akkor a párt testületeinek választott tisztviselői mostantól kötelesek lesznek az adott testület üléseinek legalább a felén megjelenni, mert ellenkező esetben elveszítik a mandátumukat. A tagdíj és a tagnyilvántartás vonatkozásában is lesznek változások: a kettő közös kezelésére automatikus rendszert szeretnénk létrehozni.

- Ezek a változások számos fegyelmi ügyhöz is vezethetnek.

- Reméljük nem így lesz, de ennek az újraszabályozására is teszünk módosító javaslatokat. A mai eljárást, ami akár négylépcsős is lehet, kétfokúra cserélnénk. A magas tisztséget betöltő politikusok ügyeiben pedig a kongresszus által megválasztott Etikai és Fegyelmi Tanács járna el.

- Az ilyen ügyek eddig mindig nagyon sokáig tartottak, ez pedig nem túl hatékony.


- Ezen is változtatnánk. A fő szabály szerint 60 nap a teljes eljárás ideje, de kirívó esetekben ez akár nyolc napra rövidülhet majd.

- Mikortól léphet életbe a módosított alapszabály?

- Ha a kongresszus szombaton elfogadja a módosításokat, akkor december elsejétől. Mivel azonban mi nem hozunk visszamenőleges hatályú szabályokat, így lesznek részei, amelyek alkalmazásával értelemszerűen meg kell várni majd a tisztújítást.

- Gondolom, ezzel még nem érnek véget az módosított alapszabállyal kapcsolatos feladatok.

- Semmiképp. A módosításokat meg kell ismertetni a testületek vezetőivel és a párttagsággal. December 31-ig minden alapszervezetnek és testületnek módosítania kell a saját szabályait az új alapszabály értelmében. Végül a főbb változásokat egyszerűen átlátható és feldolgozható kérdés-válasz formában minden párttaghoz eljuttatjuk majd.

 

Csanádi Dávid