Szakpolitikai Vitairatok 4.

Van más út: szabad, tudásalapú gazdaság és esélyteremtés

A leszakadók felzárkóztatása nemcsak erkölcsi, hanem nemzetgazdasági érdek is. A gazdasági növekedéshez és Magyarország fejlődéséhez a tudásalapú gazdaságon keresztül vezet az út, melynek alapfeltétele a minden területre kiterjedő esélyteremtés. A József Attila Alapítvány szakértői azt javasolják az MSZP-nek, hogy új együttműkö-désre alapozza politikáját. Először a politikai, társadalmi és gazdasági korrekció szük-ségességére, annak összefüggéseire vonatkozó javaslataikat tekintjük át.

A magyar gazdaság és szabályozás legnagyobb problémája ma az, hogy hosszú távú célok nélkül, kiszámíthatatlan módon működik. A Fidesz-KDNP kapkodó, bizonytalan gazdaságpo-litikája a klasszikusan konzervatív gyakorlatot kívánja ötvözni a főleg Kelet-Európában, illetve Délkelet-Ázsiában működő autokrata, az gazdaságba erősen beavatkozó gazdaságpolitiká-val. Ám ez működésképtelen, mert ellenkezik értékeinkkel, és mert Magyarország nem ren-delkezik gazdag nyersanyagkészlettel (kőolaj, földgáz), de nem versenyképes az alacsonyan képzett, olcsó munkaerővel sem. Eközben a Fidesz-KDNP törekvései aláássák a munkavál-lalók szociális biztonságát és nyugellátását, és velük szemben a magasabb jövedelmű cso-portokat részesíti előnyben.

A fejlődést elősegítő állami tevékenység biztosítása

Ezért a József Attila Alapítvány azt javasolja az MSZP-nek, hogy szabjon új irányt a magyar gazdaságpolitikának, amely nem az erőszakosan beavatkozó államon, hanem a nagyobb átláthatóságon alapul; valamint ötletszerű döntések helyett mindenkire érvényes szabályokat kínál – több rugalmassággal és nyitottsággal, erősebb nemzetközi integrációval és vitathatat-lan Európa-párti fókusszal.

Az MSZP-nek fel kell készülnie a bizonytalan gazdaságpolitika okozta károk helyreállítására. Aktív, megfontolt és párbeszédképes kormányzásra lesz szükség, amely egyszerre kínál megoldást a tévútra vezetett magyar gazdaság, valamint a tudatosan szétrombolt magyar társadalom bajaira: az MSZP egyformán tekintse vezető értéknek a szabadságot és a biz-tonságot; valamint a modernizációt és a rászorulóknak nyújtott védőhálót. Az új, fenntartható, szociális piacgazdaság mércéje az egyéni és közösségi „jól-lét”, motorja a piac szabad kez-deményezése. Az állam szerepe nem a közvetlen és erőszakos beavatkozás a piaci viszo-nyokba, illetve a mindennapi életbe, hanem a szabályozás, az ellenőrzés és az esélyterem-tés. Az esélyteremtő állam nem hagyhatja magára legrosszabb helyzetbe került állampolgá-rait: nemcsak erkölcsi, de gazdasági érdek is a rászorultak megsegítése, a közszolgáltatások biztosítása és a foglalkoztatási szint emelése.

A József Attila Alapítvány szakértői azt ajánlják az MSZP-nek, hogy a fogyasztóvédelem kiteljesítését is tekintse kiemelt állami feladatnak. Az erőfölényt csakis hatékonyabb fogyasz-tóvédelemmel lehet ellensúlyozni – különösen igaz ez az összetett és szakmai felkészültsé-get igénylő területeken, mint például a pénzügyi szolgáltatásoknál. Hasonlóan fontos fo-gyasztóvédelmi kérdés az élelmiszerbiztonság is.

Esélyteremtés és gazdasági növekedés – együtt

A József Attila Alapítvány azt ajánlja az MSZP-nek, hogy az esélyteremtést és a gazdasági növekedést tekintse egymással szorosan összefüggő, egymást támogató céloknak: a gaz-dasági növekedés alapja a tudásalapú gazdaságpolitika – a tudásalapú gazdaságpolitika feltétele pedig a tudás és készségek legszélesebb körű hozzáférhetősége és elterjedése. A tudásalapú gazdaságpolitika kulcsa tehát az oktatás – amelyet nem zártabbá, hanem min-denki számára nyitottá kell tenni; amelyet nem a múltba kell visszavezetni, hanem a jövő irányába kell orientálni és modernizálni. A közoktatásban mindenki számára biztosítani kell, hogy megtanuljon írni, olvasni, számolni és számítógépet kezelni, valamint elsajátítsa az együttműködés és a mindennapi élet alapkészségeit; a felsőfokú képzésben pedig mélyíteni kell a minőséget, amely végső soron a munkaerő-piaci alkalmasság megszerzését, valamint az értelmes, öngondoskodó létforma előkészítését szolgálja.

Átláthatóság, versenyképesség és minőség

A magyar vállalatok versenyképessége elmarad a nemzetközi szintektől – a Fidesz-KDNP kormány vállalkozás-támogatási rendszere mégsem növeli, hanem gátolja a valódi vállalkozói fejlődést.

Azt javasoljuk, hogy a kis- és középvállalkozások mai rugalmatlan támogatási rendszerét váltsa fel a szabályozás és célmeghatározás komplex ösztönző rendszere, és az állam aktív szabályozói magatartással ösztönözze a társadalmi felelősségvállalás elveinek és gyakorla-tának érvényesülését. A pályázati célok meghatározásában a központi elképzelések mellett erőteljes szerepet kell kapniuk a helyi és regionális céloknak, a minőségnek, a foglalkozta-tottságnak és a piaci igényeknek. A hazai forrású pályázati rendszer – nem sértve a vonat-kozó uniós irányelveket – erőteljesen, sőt akár kizárólagosan a magyar adófizetési kapaci-tással rendelkező szervezetek támogatására vonatkozhat.

A vállalati támogatást, a közbeszerzésekben való eredményes részvételt az állam kösse a vállalati transzparencia növeléséhez, a mérhető és az érintettek által visszaigazolt felelős működés érvényesüléséhez.

Az államnak stabil, konszolidált adózási és ügyintézési rendszert, illetve szabályozási kör-nyezetet kell kialakítania. Változtatnunk kell az adózás változékony, áttekinthetetlen és igaz-ságtalan rendszerén, valamint a közbeszerzések rendszerén, amely a hazai korrupció egyik melegágya. Mindenekelőtt a jelentősebb beruházási és beszerzési közbeszerzési célok meghirdetését indokolt egy előkészítő szakasszal kibővíteni. Ennek az a célja, hogy a hazai vállalkozások fel tudjanak készülni a gyártásra és az ajánlat tételre.

Az értelmes és hasznos munka lehetőségének elősegítése

A magyar társadalom mára kettészakadt, mivel tömegek maradtak ki az információs társada-lomba való átmenetből. A társadalom leszakadó rétegei a szegénység „Bermuda három-szögében” élnek: a hátrányos helyzet, az iskolázatlanság és a munkanélküliség háromszög-ében.

A szociális transzferek csak tűzoltásra alkalmasak, önmagukban nem teremtenek esélyt. A leszakadók problémáira csakis komplex megoldásokkal lehet hatékony választ adni, amely egyszerre terjed ki a foglalkoztatás-ösztönzésre, az oktatásra és a piaci igények összehan-golására, valamint a szociális transzferekre elköltött adók hatékonyságának ellenőrzésére.
Az új, fenntartható, szociális piacgazdaság lényege az esélyteremtés, melynek középpontjá-ban a foglalkoztatás áll. A foglalkoztatás növelésében kiemelt szerepet játszik a kis- és kö-zépvállalkozások támogatása, a tőkebeáramlás és befektetés-ösztönzés elősegítése, vala-mint az élőmunka-igényes tevékenységek támogatása és a közteherviselés átalakítása.

Érdemes megvizsgálni a kötelező munkaidő jelentős csökkentésének lehetőségét a leszaka-dó csoportok munkába állásának ösztönzése érdekében. Az állam ismerje el a nem fizetett munka (gyereknevelés, háztartásvezetés) egyenrangúságát. A közpénzek felhasználásának elbírálása során (közbeszerzés, pályázatok, költségvetési előirányzatok) a foglalkoztatási hatásokat is számításba kell venni. A foglalkoztatást terhelő adók és járulékok csökkentése növeli a foglalkoztatási hajlandóságot és a versenyképességet, emellett az illegálisan foglal-koztatottak legalizálását is támogatja. Erősíteni kell a munkához való jogot (felmondás indok-lása, a védett kor értelmezése, az első munkahely védelme). Mindezek mellett biztosítani kell az intézményes érdekvédelmet (szakszervezet, kamara, üzemi tanács, jogi képviselet révén) a munkajogi vitákban.

Mást és másként szolgáltató állam megszervezése

Az új, fenntartható, szociális piacgazdaság állama szolgáltató, szabályozó és fejlesztő. Leg-főbb jellemzői: alkalmazkodóképesség, átláthatóság, kiszámíthatóság és tervezhetőség, melyben az állam a költségek és a haszon mérlegelése alapján finanszírozza az állami szol-gáltatásokat.

A József Attila Alapítvány azt ajánlja az MSZP-nek, hogy az információs társadalom modern, nyitott államszervezetének megteremtését tűzze ki célul, amely működése során automati-kusan gyűjti, értékeli és publikálja a szolgáltatások minőségére vonatkozó adatokat.

Az államnak aktív szerepet kell vállalnia olyan tudatformáló és ismeretterjesztő programok-ban, melyek segítségével az állampolgárok jobban megérthetik a közpénzek elosztásának módját, mértékét és célját, emellett segítik az adótudatosság növelését.

Az ellátórendszerek üzemeltetésében kiemelt szerepet kell kapnia az alapszintű szolgáltatá-sok tekintetében azonos szolgáltatásminőségnek és az egyenlő hozzáférésnek, a nem alap-szolgáltatások tekintetében pedig a versenynek.