KISHÍREK – Kormányzati Hírek 2. rész

Folytatjuk beszámolónkat:

Változnak az ingatlanok árverezésének szabályai

A kormány szerdán ismét módosította a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló kormányrendeletet, amelynek célja, hogy kiszámítható határidők mellett, tisztességes áron keljenek el az árverezésre kerülő ingatlanok. Ingatlant a jövőben csak a Pénzügy Szerveztek Állami Felügyelete (PSZÁF) által ellenőrzött pénzügyi szervezetek árverezhetnek el, kizárólag az adóhatóság hivatalos internetes honlapjához kapcsolódó Elektronikus Árverési Felületen. Az árverés során kizárólag az ügyfélkapun keresztül lehet majd ajánlatot tenni. Érvényesnek az árverés záró időpontjáig beérkezett, a becsült érték 70 százalékát elérő legmagasabb ajánlat minősül. A licitek a meghirdetett időponttól kezdve három napon keresztül tartanak este 21 óráig. A rendelet módosítása április 15-én lép életbe, és figyelembe véve, hogy a szabályok szerint 45 és 60 nap közötti időszaknak kell eltelnie a hirdetmény közzététele és az árverés között, legkorábban június 1-én lehet árverést tartani. Az árverésről az illetékes önkormányzatot is értesíteni kell.

Kormányzati intézkedések a lakossági energiafogyasztók érdekében

Az Elmű budapesti ügyfélszolgálatán tartott tájékoztatón mutatták be az egyszerűbb és közérthetőbb energiaszámlát. Az Elmű-Émász stratégiai igazgatója az egyszerűsítések között említette, hogy az ezer forintnál kisebb számlákat csak akkor kell kifizetni, amikor a számla értéke túllépi ezt az összeget. A hétvégi házak, garázsok villanyszámláját a társaság kamatmentesen meghitelezi a fogyasztóknak. A számlák egyszerűsítéséhez két-három hónap átfutás kell, így szeptembertől a számla első oldalán lényegében a fogyasztó adatai mellett csak a számla értéke szerepel. A részletek a hátoldalon lesznek, és aki további információk kér, az a szolgáltatók honlapján megtalálja majd. Az ügyfélszolgálaton gyorsul az ügyintézés. A szolgáltatóknak 15 napon belül érdemi választ kell adniuk az ügyfél megkeresésére, és ha nem teljesítik ezt, akkor kötbért kell fizetniük. A 15 napos határidő betartása egyes szolgáltatóknak jelenthet problémát, az Elmű-Émásznak nem. A határidő egyébként az európai átlag alatt van. A tartozás miatt kikapcsolt szolgáltatást a számla teljes kifizetése után két napon belül vissza kell kapcsolni. Ellenkező esetben a harmadik napon a visszakapcsolási díj 50 százalékát kell elengednie a szolgáltatónak, a negyedik napon pedig a 100 százalékát. Szigorították az előre tervezett karbantartások maximális idejét is. Egy téli napon például legfeljebb nyolc órán át lehet szüneteltetni az áramszolgáltatást. Szigorították a szolgáltatásváltás szabályait is, és fix határidőket állapítottak meg arra, hogy a fogyasztót a régi szolgáltatója "átengedje" az újhoz. A következőkben a szolgáltatók üzletszabályzatában kell rögzíteni a kapcsolódó szolgáltatások díját. Ilyen például a mérő felszerelésének ára.

A Miniszterelnök a Hungarian Business Leaders Forum  (HBLF) üzleti tanácskozásán tartott előadást

Magyarország kilátásai és a gazdasági növekedés lehetőségei címmel tartott előadása elején Bajnai Gordon jelezte azt, hogy ahogyan közeledik az átadás-átvétel majd egyre kevésbé autentikus az, amit ő mond, hiszen lesz, akinek ez lesz a dolga és felelőssége hamarosan. És ez a felelősség nem lesz kicsi, mert azt gondolja, hogy Magyarország az elmúlt egy évben elindult egy nagyon más úton, amin hát jó évtizede haladt. A jövőre gondolva kijelentette, hogy ha ő tisztességgel szeretné felkészíteni a hazáját arra, hogy a következő években mi várható, akkor azt kell mondania, hogy egy sokkal kedvezőtlenebb gazdasági, világgazdasági környezet lesz várhatóan a következő 5-10 évben, mint ami a megelőző 10 év volt. Véleménye szerint, akkor vagyunk tisztességesek, hogyha ezt megmondjuk és ehhez készítünk stratégiát: én arra számítok, hogy a világon a növekedés jelentősen lassulni fog az előző 10 évhez képest. Arra számítok, hogy a következő 4-5 évben Európa kormányai, de nem csak Európában máshol is, mondjuk az Egyesült Államokban, azzal lesznek elfoglalva, hogy azt az adóssághegyet, és azt a deficithalmot, amit összehordtak az elmúlt időszakban a válság következtében, azt valahogy elhordják. Elhordani pedig ezt a deficit és adósságproblémát csak egyetlen egy módon lehet, takarékossággal és szerkezeti átalakításokkal.

Bajnai Gordon részvétét fejezte ki az olasz kormányfőnek

A magyar kormányfő őszinte megrendüléssel értesült a több halálos áldozatot követelő dél-tiroli, földcsuszamlás okozta vonatbalesetről. Bajnai Gordon levélben fejezte ki részvétét Silvio Berlusconi olasz miniszterelnöknek. Arra kérte, hogy tolmácsolja a magyar kormány őszinte részvétét az áldozatok családjának.

Egy éves a Bajnai-kormány

Bajnai Gordon miniszterelnök 2009. április 14-én tette le hivatali esküjét azt követően, hogy az Országgyűlés megszavazta a bizalmatlansági indítványt, amellyel a parlamenti többség leváltotta Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt. Bajnai-kormány elmúlt egy évében összesen 54 ülést tartott, ebből csupán 5 tanácskozáson nem vett részt a miniszterelnök. 2009-ben három együttes - magyar-horvát, magyar-osztrák, magyar-szlovén - kormányülés is volt. A kormány mérlegéhez hozzátartozik, hogy a kabinet megalakulásától összesen 381 kormányrendeletet, illetve 270 nyilvános kormányhatározatot hozott. Bajnai Gordon 71 alkalommal szólalt fel az Országgyűlésben, összesen nagyjából 5 órát beszélt. Leghosszabb, 43 perces felszólalása a kormánya válságkezelő tevékenységét értékelő, Bajnai Gordon az elmúlt egy év alatt miniszterelnökként számos alkalommal vett részt hivatalos vidéki programon, több mint ötven településre jutott el. Külföldön 30-szor járt, ebből 2009-ben összesen 22 alkalommal, idén pedig összesen 8-szor.

Bajnai Gordon miniszterelnök jelenlétében végső búcsút vettek Daróczi Dávid volt kormányszóvivőtől

Daróczi Dávid nyíltan vállalta és hangoztatta roma származását. Eredeti neve: Daróczi József. Daróczi Dávid 2007. június 18-tól 2009. április 24-ig volt kormányszóvivő. Ezt megelőzően több napilapnál és televíziónál is dolgozott újságíróként, szerkesztőként. A volt kormányszóvivő, akit a kormány saját halottjának tekintett, április 2-án éjjel hunyt el.

Görög katolikus szertartással, cigány szokás szerint zeneszó mellett, több ezer ember kíséretében vettek végső búcsút Daróczi Dávid volt kormányszóvivőtől a Csepeli Köztemetőben. Bajnai Gordon miniszterelnök részvétele mellett a ravatalnál Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök - mint mondta - "jó barátjaként" búcsúzott egykori szóvivőjétől, azt hangoztatva, hogy "Joci", ahogy maguk között mindig is hívták, a csepeli cigánydombról, egy putriból indult és a Parlament legszebb szobájáig, a legmagasabb közjogi szintre küzdötte fel önmagát. Ez a fiatalember, aki cipelte a szegénységnek és a tehetségnek, a cigány kisebbségi életnek, és nem egyszer a megvetésnek az iszonyatos terhét, ez az ember szerette a hazáját, bízott benne, azért küzdött, hogy jobb legyen a nyomorultnak, a szegénynek, hogy mindenki vállalhassa magát, azt, hogy honnan jött, és ezt tartotta maga előtt kormányszóvivőként is - fogalmazott a volt miniszterelnök búcsúbeszédében.

Holokauszt-emléknap

"A holokausztra, az emberiség – egyben Magyarország – történetének egyik legnagyobb tragédiájára emlékezni emberi kötelesség, emlékeztetni pedig demokratikus felelősség" - írja a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapján közleményében Bajnai Gordon. A kormányfő úgy fogalmaz: "a vészkorszak számunkra nemzeti tragédia volt. Magyarok öltek magyarokat".

Bajnai Gordon hangsúlyozza, "mindannyiunk felelőssége megakadályozni, hogy bárki újból elkövesse a múlt bűneit. Ezért nap mint nap közös erővel kell kiállni a demokratikus értékek, a szabadság, az emberi méltóság védelme mellet", a holokauszt áldozatainak emléknapján is, és "holnap, meg holnapután, a hétköznapokban is". A holokauszt magyarországi emléknapja alkalmából pénteken megemlékezést tartanak, Simon Wiesenthal-díjakat adnak át és kiállításokat nyitnak a budapesti Holokauszt Emlékközpontban. Vasárnap szabadtéri koncertet tartanak a budapesti Terror Háza Múzeumnál, és sor került az Élet Menetére.

A legrászorultabbaknak április 30-ig változatlan a földgáz és a távhő szociális ártámogatása: A legrászorultabb kategóriába az olyan háztartásban élők tartoznak, ahol az egy fogyasztási egységre (a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma) jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét, az 57 ezer forintot. Ahol tehát a háztartásban egy fogyasztási egységére nem jut 57 ezer forint, ott köbméterenként változatlanul 26,2 forint a támogatás mértéke, a távhővel ellátott lakások esetében pedig gigajoule-onként 1.767 forint. A következő kategóriában május 1-től lesz változás. Az 57.001 és 71.250 forint közötti kategóriába tartozó háztartásokban május 1-től június 30-ig a támogatás a 18,9 forint köbméterenkénti árról felére csökken, és a távhővel ellátott lakásokban is az eddigi 1.377 forint fele lesz a támogatás. A két legmagasabb kategóriában április 30-án megszűnik a szociális alapú ártámogatás. Ez például a távhővel ellátott lakásokban, a fűtési idény vége miatt alig lesz érezhető. A rendeletmódosítás szerint az április 30-án meglévő jogosultságokat nem kell újra igazolni, azok érvényben maradnak június 30-ig.

Elhunyt Ádám Ottó rendező, színigazgató

A Kossuth- és Jászai Mari-díjas művészt életének 82. évében pénteken érte a halál. A Madách-teátrum egykori igazgatójának temetéséről később intézkednek. Ádám Ottó 1928. október 17-én született Kolozsvárott, tanulmányait az ottani Orvostudományi Egyetemen, majd a Színművészeti Főiskolán végezte. 1952-ben és 1953-ban a Madách, majd két éven át a szegedi Nemzeti Színház rendezője. 1956-ban visszatért a Madách Színházba, ahol rendező, főrendező, 1972 és 1989 között pedig igazgató volt. 1959-től a Színház- és Filmművészeti Főiskolán is tanított, és évtizedeken keresztül vezette az egyetem színész tanszakát, közben 1964-ben rektorhelyettes volt, végül 2000 és 2003 között emeritus professzor. Ádám Ottó 1954-ben és 1960-ban Jászai Mari-díjat kapott, 1970-ben érdemes művész, 1979-ben kiváló művész lett, 1965-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 2008-ban megkapta a Táncsics Mihály-életműdíjat.

Megjelent a közbeszerzési eljárásokban alkalmazható átláthatósági megállapodásról és az átláthatósági biztosok nyilvántartásának vezetéséről szóló rendelet

E szerint az átláthatósági megállapodás és az átláthatósági biztos intézményének kötelezővé tételét lépcsőzetesen vezetik be: július 1-től minden olyan uniós forrásból megvalósuló útfejlesztési közbeszerzési eljárásnál kötelező lesz ezek alkalmazása, amelynek értéke meghaladja az 1 milliárd forintot; jövő január 1-jétől pedig minden 200 millió forint feletti, többségében állami költségvetési forrásból, illetve európai uniós vagy más nemzetközi forrásból megvalósuló közbeszerzésnél lesz átláthatósági megállapodás és biztos. Ezek az intézkedések nagyobb nyilvánosságot és erősebb kontrollt biztosítanak a közbeszerzési eljárások során.

Szerdától lépnek hatályba az új árverezési szabályok

Csak a PSZÁF által ellenőrzött pénzügyi szervezetek árverezhetnek el ingatlant. A lakóingatlanok elárverezésére kizárólag az adóhatóság hivatalos internetes honlapjához kapcsolódó Elektronikus Árverési Felületen keresztül lesz lehetőség. Az új szabályok szerint legkorábban június 1-én lehet árverést tartani.

A költségvetés tartalékainak 91,7 százaléka megvan, továbbra is rendelkezésre áll

A pénzügyminisztérium szerint nem megalapozott az az állítás, hogy kiürült a kassza, és ennek következtében rendkívüli intézkedésekre lenne szükség.  Az idén a költségvetés a szokásosnál nagyobb, 205 milliárd forintnyi tartalékot biztosított a kockázatok kezelésére, a válság miatt nem várt helyzetek rendezésére. A költségvetési folyamatok alapvetően a vártnak megfelelően alakulnak. Az első negyedéves hiány 40 milliárd forinttal kisebb lett, mint a prognózis. Az első három hónapban több adó és járulék folyt be az előrejelzettnél. Ennek megfelelően a 205 milliárd forintos tartalék jelentős része, 188 milliárd forint rendelkezésre áll. Csupán az általános tartalékból történt felhasználás, ennek nagysága az 57 milliárd forintos keretből 17 milliárd forint.

A regisztrációs jegy eredményeiről

Egy hónap alatt 3 millióan, azaz az utazók 15-20 százaléka váltott regisztrációs jegyet. Az igénybe vevők 85-90 százaléka 65 év feletti, akik többsége csak 20 kilométernél rövidebb távra váltott ingyenes jegyet. A bevezetés sehol sem okozott fennakadásokat a jegypénztáraknál.  A regisztrációs jegyet március elsején vezették be azért, hogy pontosan látható legyen, hányan vesznek így igénybe közlekedési szolgáltatást. Ennek alapján talán könnyebb lehet a kedvezmény-rendszer átszabása - tette hozzá.
 
Bajnai Gordon beszéde a felsőoktatás minőségének emelését célzó kormányzati intézkedésekről

A magyar elitegyetemek minősítésére kiírt pályázat ünnepélyes eredményhirdetésén a Parlamentben a miniszterelnök elmondta, hogy szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy ma nincsenek számon tartva magyar felsőoktatási intézmények a világ vezető egyetemei között. Nemhogy az élcsoportban, de a középmezőnyben is csak elvétve találkozunk magyar intézményekkel vagy karokkal. Nem feltétlenül az, hogy minél több diplomás legyen, mert sajnos sok diploma közül ma sok a használhatatlan oklevél is, és ahogy látjuk és érzékeljük, egyre több a potenciális munkanélküli diplomás Magyarországon.

Ma mintegy negyedmillióan tanulnak a felsőoktatás nappali tagozatán, háromszor annyian, mint a rendszerváltás idején, amikor én is egyetemre jártam. Jelenleg közel 70 egyetem és főiskola működik Magyarországon. Nincs olyan megye, ahol ne lenne legalább egy egyetem vagy főiskola. Azt elmondhatjuk, hogy a tudás demokratizálása, a tudáshoz való hozzáférés kiszélesítése megtörtént az elmúlt évtizedekben. Azonban nagyon nem mindegy a diploma mögött álló tudás minősége. Ezért bármilyen nyersen hangzik is, ki kell mondanunk: nem lehet, és az ország szempontjából nem is kell mindenkinek diplomát szereznie. A gazdasági válság és az azt megelőző időszak rámutatott: ahhoz, hogy fejlődni tudjunk, jól felkészült szakmunkásokra legalább akkora szüksége van ennek az országnak, mint kiválóan képzett egyetemi diplomásokra.

Bajnai Gordon szerint "adócsökkentés nem lesz, hanem van"

A kormányfő elmondta, hogy január elsejével a kormány az elmúlt 20 év legnagyobb, egy lépésben megvalósuló adócsökkentését hajtotta végre, amelynek eredményeként 400 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál és egy átlagos keresetű munkavállaló nettó 4-6 heti bérrel többet visz haza. Következetesen mondom évek óta: Magyarországnak a lehető leggyorsabb ütemben kell adót csökkentenie. A lehetőség határát pedig a költségvetési egyensúly megtartása jelöli ki" , így lehet a stabil alapokon nyugvó, hosszú távú növekedést beindítani, amelynek az esélye a tavalyi és idei áldozatvállalással megteremtődött. Szavai szerint csodát ígérni, és csodát várni, felelőtlenség. A gazdasági csoda munkából, verejtékből és szorgalomból lesz sok éve alatt. Ez jelenti szerinte a józan ész politikáját, és ezen a pályán kell végigmennie az országnak. Ez azt igényli, hogy a költségvetési hiány az idén négy százalék körül maradjon, és további lényeges változások történjenek az állam és önkormányzatok által működtetett nagy rendszerekben. Bajnai Gordon kitért arra, a januári és februári statisztikákból már látszik, hogy a magyar gazdaság motorja lassan újra indul, ez 2011-től 3-4 százalék közötti növekedést tesz lehetővé Magyarország számára. Ez a növekedés a következő négy évben mintegy 2.000 milliárd forintnyi többletet teremt az ország számára, és ez a kerete és korlátja a következő évek adócsökkentésének - hangsúlyozta. A kormányfő kiemelte: ezért a gyarapodásért vállalták az eddigi áldozatokat és ezért a gyarapodásért kell folytatni idén is a szigorú gazdálkodást.

A távozó állami vezetők juttatásai

Legfeljebb hat havi illetményükkel megegyező mértékű juttatásra jogosultak a kormány megbízatásának megszűnése miatt távozó állami vezetők. Aki 3 évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, 3 havi összegre jogosult, aki viszont 1 évig sem töltötte be hivatalát, annak nem jár juttatás. A távozó minisztereknek járó juttatás nagyságát csökkenti, hogy a válságkezelő kormány egyik első intézkedésével 15 százalékkal csökkentette a miniszteri fizetéseket. Bajnai Gordon miniszterelnök pedig a neki járó három havi juttatást jótékony célra ajánlja fel. Az állami vezetők – azaz a miniszterek, államtitkárok, szakállamtitkárok – megbízatásának megszűnése esetén járó juttatások rendszerét 2006-ban úgy változtatta meg az akkori kormánytöbbség, hogy hat havi fizetésben maximálta a végkielégítés és a felmentési időre járó illetmény helyébe lépő juttatást. A 2006-ig hatályos szabályozás szerint a közigazgatási államtitkárokat és a helyettes államtitkárokat a szolgálati idejüktől függő, a hat havit lényegesen meghaladó „lelépési pénz” illette meg.  Ezen változtatott a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény, amely szerinti az állami vezetőket sem végkielégítés, sem pedig felmentési idő nem illeti meg.
A 2006. évi LVII. törvény szerint amennyiben a távozó állami vezető több mint 3 éven keresztül töltött be folyamatosan állami vezetői pozíciót, akkor hat havi illetményével megegyező összegű juttatásra jogosult. Amennyiben az állami vezető 3 évnél kevesebb ideig, de legalább 1 évig folyamatosan állami vezetői pozíciót töltött be, akkor ennek az összegnek a felére, tehát 3 havi illetményének megfelelő összegre jogosult. Aki 1 évnél kevesebb ideig töltött be állami vezetői pozíciót, annak nem jár juttatás.

A válságkezelő kormány megalakulása után egyik első intézkedéseként 15 százalékkal csökkentette a miniszterek fizetését, ezért a válságkezelő kormány tárcavezetőinek távozásakor járó juttatás is 15 százalékkal alacsonyabb. A válságkezelő kormány tagjai több esetben is jótékony célra fordították fizetésüket: valamennyi miniszter egyhavi fizetésével járul hozzá a Kríziskezelő Program működéséhez, Bajnai Gordon miniszterelnök is rendszeresen a program számlájára utalta kormányfői fizetését.

Bajnai Gordon a távozáskor járó háromhavi juttatást szintén jótékony célra fogja felajánlani. A kormány tagjai közül már Hiller István oktatási és kulturális miniszter is jelezte, hogy jótékony célra fordítja a távozásakor őt megillető juttatást.

Regionális Tőkebefektetési Alapok létrehozásával, elindításával kapcsolatban

A kabinet még tavaly novemberben fogadta el az alapok létrehozáshoz szükséges jogszabályt, a kormány szerdai döntése szerint 2010. június 30-a, azaz a következő kabinet felállása előtt nem születik befektetői döntés, az előkészítő munkák azonban megkezdődhetnek. A kormány döntése értelmében a Regionális Tőkealap-kezelő Zrt. 100 százalékban állami tulajdonú lesz, ennek megfelelően a jövőbeni vezetőit is a mindenkori kormány nevezheti ki és hívhatja vissza, így személyük nyilvános, és a kormányzati felügyelet teljes egészében megmarad a cég felett. A már kinevezett vezetők megtartásáról, esetleg cseréjéről az új kormány is saját hatáskörben dönthet. Az alapkezelők létrehozásában, működtetésében jelentős szerepet kapnak az állami és regionális fejlesztéspolitikai intézmények, azzal, hogy az alapkezelők igazgatóját, tisztségviselőit, 3-7 tagú igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjait is ezek jelölik. A támogatásra jogosult cégeket még nem választották ki, a kormány döntési moratóriumának megfelelően, ez majd a következő fázisban történhet meg, azt követően, hogy az alapkezelők megkezdték működésüket. A program keretét adó 14 milliárd forintot a Regionális Operatív Programokból különítették el, tehát már meglévő uniós forrásokat használnak fel rá, régiónként 2-2 milliárd forint áll rendelkezésére az alapkezelőknek, ebből a tervek szerint mintegy 6-10 vállalkozás juthat majd forráshoz régiónként.

Szennyezés a Maros folyón

Nem kell a Maros folyó szennyezésétől tartani, a magyar vízügyi hatóságok azt a tájékoztatást kapták a marosvásárhelyi vízügyi igazgatóságtól, hogy nem került határérték feletti szennyeződés az Aranyos folyóba. A szaktárca közleménye szerint a romániai vízügyi szakemberek által a folyóból vett vízminták a vörös színt okozó vas-oxidot mutattak ki, ez azonban a határérték alatt maradt. A vörös színű elszíneződés - a román tájékoztatás szerint - nem cianidos technológiájú zagytározóból származik, hanem geológiai eredetű. A torkolat és a magyar határszelvény között 500 kilométer a távolság, az elérési idő és a hígulás is biztosítja, hogy a szennyezésnek nincs határon átnyúló hatása.

A Pénzügyminisztérium a költségvetés helyzetéről

Jelentősek a fel nem használt tartalékok a 2010-es költségvetésben, és május végén az államháztartás közel olyan jó helyzetben lesz, mint 2002-ben, az akkori kormányváltás idején. Az idei költségvetés elfogadásakor a parlament összesen 205 milliárd forintos, a korábbi évekhez képest nagyobb tartalékállományról döntött, e tartalékoknak pedig több mint 91 százaléka rendelkezésre áll.

A PM közlése szerint érintetlen az 50 milliárd forintos kamatkockázati, a 98 milliárd forintos stabilitási tartalék, csupán az 57 milliárd forintos általános tartalékból használtak fel, de ennek nagyságrendje sem több mint 17 milliárd forint. Mint kiemelik, a pénzforgalmi hiány várhatóan május végén az egész évre várható 82 százaléka lesz, vagyis annyi, mint 2002-ben, amikor az előirányzathoz képest a hiány 81 százalékot tett ki. A jelenlegi költségvetési folyamatok sajátosságából, szezonalitásából adódik, hogy az első negyedévben az időarányosnál lényegesen magasabb a hiány, amit az év második felében a lényegesen kedvezőbb egyenlegek egyensúlyoznak.

2010.05.05.

Előző rész