KISHÍREK – Kormányzati Hírek 1. rész

Bajnai Gordon interjút adott a Blikk című napilapnak

A napilap keddi számában közölt interjúban a miniszterelnök a kormány munkáját a vállalások teljesítésével minősítette.Elmondta: egy évvel ezelőtt 3 feladatot vállaltak, ezek mindegyikét lényegében teljesítették. Ide sorolta az ország visszafordítását gazdasági értelemben a "szakadék széléről", a hosszú távú gazdasági növekedés alapjainak megteremtését, illetve, hogy az ezekhez szükséges, "sokszor fájdalmas" intézkedéseket az elviselhetőség szintjén tartsák. A bizalom és a stabilitás jelei között említette a forint erősödését és a jegybanki alapkamat történelmi mélypontra csökkentését, a járulék- és adómérséklést, illetve azt, hogy 40 évre biztonságossá tették a nyugdíjrendszert. Ezáltal a gazdasági növekedés jövőre 3-4 százalék körül lehet, amelyet megfelelő lépésekkel évekig fent lehet tartani.

A kormányfő interjút adott a CNBC amerikai gazdasági hírcsatornának

Az interjúban Bajnai Gordon kifejtette, hogy Magyarország számára teljesíthető marad a GDP 4 százalékát kitevő költségvetési hiány, amennyiben a következő kormány kitart azon nagyon sikeres szigorú pénzügyi politika mellett, amelyet a szakmai kormány az utóbbi 10 hónapban folytatott. A CNBC-nek arra a kérdésére, hogy a fő ellenzéki párt - amely szerint a valós gazdasági adatok akár kétszer rosszabbak lehetnek a közölteknél - újratárgyalná az IMF-hitel feltételeit, a miniszterelnök azt mondta: "ezen az ellenzéki párton kívül, amelyik választási kampányt folytat, senki nem állítja ezt; mindenki, minden nemzetközi elemző, az IMF, az OECD, a független magyar Költségvetési Tanács egyetért: a költségvetési hiány a célnak megfelelően várhatóan 4 százalék körüli lesz". "Szerintem ez kampányüzenet, nincs más alternatíva Magyarország számára, mint tartani a szigorú gazdaságpolitikát, de ez nagyon sikeresnek bizonyult".

A kormány meghosszabbította a gázártámogatási rendszert

A kormány intézkedett arról, hogy a szolgáltatók egyetlen indokolatlan forinttal se tudják emelni a gáz árát, és a fogyasztói terhek enyhítése érdekében kitolta a gáz- és távhő-ártámogatási rendszer hatályát június 30-ig. A négy támogatási kategóriából az alsó kettőben marad meg a támogatás. A legszegényebbek a következő három hónapban is ugyannyit támogatást kapnak, mint eddig, az e feletti kategóriába tartózók pedig a mostani támogatás felét. A jelenlegi 1,6 millió ember helyett április 1-től 954 ezren vehetik igényben a gáz- és távhőtámogatást. Éves összehasonlításban - az áremelés ellenére - a gázár 2,4 százalékkal kevesebb lesz a jövő hónaptól 2009 áprilisához viszonyítva. Ez a különböző fogyasztási kategóriákban mást és mást jelent. A lakossági fogyasztók 1,6 százalékkal fizetnek többet a gázért, de például az iskolák, óvodák, társasházak 7,4 százalékkal olcsóbban vehetik a gázt. A kisvállalkozók esetében 12,3 százalékkal csökken a energiaköltség az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest. A távfűtésre használt gáz ára öt százalékkal marad el a tavaly áprilisi szinttől.


Visszakapják a 17 ezer forintot akik idén február 18-ig elvégeztették az eredetiségvizsgálatot

Teljes egészében visszakapják az eredetiségvizsgálatra költött 17 ezer forintjukat azok az autótulajdonosok, akik a vizsgálatot január 1. és február 18. között végeztették el; az érintetteknek 2010. április 1-je és június 30-a között kell írásbeli kérelmet benyújtaniuk a területileg illetékes közlekedési hatósághoz. A kérelemnek tartalmaznia kell: a jármű rendszámát, az adott időszakban elvégzett eredetiségvizsgálat helyét és idejét, a jogosult nevét és címét, a bankszámlaszámot, és csatolniuk kell egy nyilatkozatot arról, hogy az okiratot nem használtak fel autóértékesítésre.

Bajnai Gordon interjút adott a Kossuth Rádiónak

A kormányfő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában úgy vélte, már látszik a kilábalás a gazdasági válságból. Miniszterelnök úr példaképp említette az építőipart, ahol január óta öt és fél, százalékos volt az erősödés. Bajnai Gordon a kormány elmúlt egy évét értékelve azt mondta, a nyolcvan éve nem tapasztalt válság miatt nőtt a munkanélküliség, de Magyarország ebben a tekintetben az uniós középmezőnyben foglal helyet. Emlékeztetett arra, az adórendszert úgy alakították át, hogy munkára és munkahelyteremtésre ösztönözzön, ezzel is mérsékelve a válság hatásait. A kormány az uniós pénzekből válságmérséklést indított el, száztízmilliárd forintot csoportosított át a vállalkozások élénkítésére, felgyorsították a kifizetéseket és negyven százalékra emelték azt az előleget, amit egy nyertes pályázónak adtak. A mai napig mintegy tizenháromezer kisvállalkozás jutott Magyarországon támogatáshoz, amivel Európában élen jár Magyarország. Eddig több mint 850 milliárd forintot fizettek ki összesen már az uniós programokból, ami mindenképpen siker, Európában folyamatosan dobogós helyen van Magyarország ebben a tekintetben. A legtöbb nagyberuházást nálunk fogadták el, az építőiparban pedig, amelyet a válság nagyon megviselt, januárban huszonöt százalékkal magasabb volt a megrendelési állomány, mint egy évvel ezelőtt. A kormány azontúl, hogy Magyarországot visszafordította a szakadék széléről, két másik dologra is vállalkozott. Az egyik, hogy lényeges szerkezeti reformokat hajtott végre. A nyugdíjrendszert alapvetően átalakították és fenntarthatóvá tették, a következő harminc évben a nyugdíjrendszer így, a mai nyugdíjasok számára is, és a következő évtizedekben belépő új nyugdíjasok számára is garantálja a megélhetést. A kormányfő a másik reformként említette a szociális rendszer átalakítását. Magyarországon szerinte ma túl kevesen dolgoznak. A végrehajtott, olykor fájdalmas változtatásokkal azt érte el a kabinet, hogy ma sokkal erősebb az ösztönzés arra, hogy valaki elmenjen dolgozni, minthogy otthon üljön a segélyre várva. Az adórendszert úgy alakították át, hogy ösztönözzön a munkavállalásra és a munkahelyteremtésre. Már most is sokan érzékelik a számlájukon, hogy jóval több lett a nettó fizetésük attól, hogy a munkát terhelő adókat csökkentették. Miniszterelnök úr szerint a változásoknak az a lényege, hogy Magyarországon a munkát kell újra a társadalmi megbecsülés középpontjába állítani.

Miniszterelnök úr interjút adott a HVG című hetilapnak

A hetilapnak adott interjúban Bajnai Gordon kifejtette: célszerű az idei évi hiányt a mostani, 4 százalék körüli tartományban tartani, és nem hiszi, hogy a nemzetközi szervezetekkel ennél jelentősen nagyobb deficitet el lehet fogadtatni. A következő kormány arról biztos tárgyalhat a szervetekkel, hogy hajlandó jelentős megtakarítással járó szerkezeti reformokat végrehajtani, és erre világos terve és ütemezése van, amelyben be tudja mutatni, mekkorák az átállás egyszeri költségei, és a változtatásoktól mennyi megtakarítás várható. Azonban "A költségvetés fellazítása a jövőben sem érdeke Magyarországnak, mert ma minden meggondolatlan lépés, minden rossz politikai döntés az állampolgárok zsebére megy." Az interjúban miniszterelnök úr emlékeztetett arra, hogy a kormány márciusról októberre hosszabbította meg a IMF-EU-programot azért, hogy az új kabinetnek ne a választások idején kelljen ezzel foglalkoznia. A költségvetési tartalékokról szólva a kormányfő elmondta: a büdzsében tervezett bőséges tartalékon túl, a 20 milliárd eurós nemzetközi programból mintegy 5,5 milliárd vehető igénybe, és a lehívott kölcsönökből is még 1,5 milliárd euró a jegybank számláján van; az év elején 2 milliárd dollár piaci kölcsönt is felvett a kormány tíz évre. "Úgy kalkulálunk, ennél több külső forrásra egyelőre nem lesz szükség" - fogalmazott Bajnai Gordon. Az euró kapcsán megismételte: Magyarországnak a lehető leggyorsabban be kell vezetnie a fizetőeszközt, úgy, hogy persze közben érezhető, tartós növekedésre legyen képes. Ez legfőképpen azoknak a háztartásoknak és kisebb vállalkozásoknak jelentene segítséget, amelyeknek a bevétele forintban, az adóssága euróban van. Az euró biztonságos környezetet jelent, átvételének késleltetése, bármilyen politikai megfontolásból történik is, ellentétes a magyar polgárok és magyar vállalkozások érdekeivel.

Bajnai Gordon volt a vendége a Magyar Televízió Ma Reggel című műsorának

A reggeli beszélgetésen Bajnai Gordon elmondta, hogy szerinte a tisztulási folyamathoz tartozik, hogy soha nem látott mennyiségben tárják fel a korrupciós ügyeket a hatóságok. A miniszterelnök örül ennek, mert az országban a korrupció kicsiben és nagyban is jelen van, a feltárás pedig elrettentésül szolgálhat. A kormányfő kitért arra is, hogy a banki magatartási kódex elfogadása után a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) átfogó vizsgálatot indított a bankoknál, hogy melyik, hogyan tartja be a dokumentumban tett vállalásokat. Akár kétmilliárd forint büntetést is kaphat az a bank, amelyik nem tartja be a kötelezettségeket.

Bajnai Gordon nemzetközi sajtótájékoztatója a válságkezelés eredményeiről a Parlamentben

Miniszterelnök úr egy órás sajtótájékoztatót tartott csütörtökön, melyen prezentáció keretében mutatta be a válságkezelés elmúlt egy évét, majd leszögezte: ezen az úton kell végigmenni, nincsen más választás. Úgy értékelte, többet is tettek annál, mint amire vállalkoztak. A kormányfő megköszönte az embereknek, hogy megvolt bennük a bölcsesség, a megértés, a kitartás és a józanság, hogy ezt végigéljék, elviseljék és mindenki tegye a maga dolgát. A miniszterelnök prezentációjában felidézte az egy évvel ezelőtti gazdasági-pénzügyi helyzetet, a válságkezelő program intézkedéseit, és azok eredményeit. A legfájdalmasabbnak a szociális rendszer átalakítását nevezte, ahol jóhéhány területen - táppénz, családi pótlék, 13. havi nyugdíj - kellett áldozatvállalást és lemondást kérniük. Felidézte: a szociális rendszerben ezzel párhuzamosan szigorításokat is be kellett vezetni, hogy csökkenjen a visszaélések száma. Miniszterelnök úr kitért arra: a kormány várhatóan május második feléig a helyén marad, és biztosítja az ország működésesét.

Változások április 1-jétől

 Április 1-től lép hatályba a döntési moratórium második fontos, a pénzügyi kötelezettség-vállalásokról szóló eleme; ennek értelmében a kincstárnokok a következő kormány minisztereinek kinevezéséig csak a közfeladatok zavartalan ellátásához nélkülözhetetlen kötelezettség-vállalásokhoz járulhatnak hozzá. Csütörtöktől a 10 millió forintnál nagyobb értékű állami vagyon átruházásáról, illetve hasznosításáról nem hozhatnak döntést a központi államigazgatáshoz tartozó szervezetek. Továbbá megváltoznak az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai. Az alkalmi munkavállalói könyvet egy úgynevezett egyszerűsített munkaszerződés váltja fel, az 5 napot meg nem haladó alkalmi munka esetében pedig a munkaszerződést nem kell írásba foglalni, elegendő szóban megkötni, illetve a foglalkoztatást elektronikusan jelenteni az APEH felé. A bejelentést egyes esetekben, mint például a háztartási munka, illetve a növénytermesztési idénymunka esetén, telefonon keresztül is meg lehet tenni. Csütörtöktől a közbeszerzési értékhatárt meghaladó magánberuházások esetében is alkalmazni kell a fedezetkezelő intézményét, amely garantálja, hogy a beruházáshoz szükséges fedezet az építkezés megkezdésekor rendelkezésre áll, ellenőrzi, hogy e biztosíték valóban az adott beruházáshoz kerül felhasználásra, egyben biztosítja az alvállalkozók szerződésszerű kifizetését. Április 1-jétől informátori díjat kaphatnak azok, akik kartellezés esetében nélkülözhetetlen bizonyítékot szolgáltatnak a Gazdasági Versenyhivatalnak; az informátori díjat az ügy lezárulta után a versenytanács állapítja meg a kartellezésért kiszabott bírság 1 százalékában, de legfeljebb 50 millió forintban. E határidőtől a közélet tisztasága elleni bűncselekmények elkövetőinek szigorúbb és a szabadságvesztésen kívüli eszközöket is igénybe vevő szankcionálása érdekében több ponton is módosul a Büntető Törvénykönyv. Április 1-jétől a Vám és Pénzügyőrség ellenőrzi a fémtelepeket, az illegális telepeket pedig felszámolják. Ekkortól lép életbe az a szabály is, amely szerint a gépjármű károsodása esetén a biztosító köteles előzetes kalkulációt készíteni az általa téríthető helyreállítási költségek és kiadások nettó, illetve bruttó összegéről, illetve az értékcsökkenés mértékének megfelelő összegről; erről a károsultat tájékoztatnia kell.

Két lépcsőben vezetik be az átláthatósági megállapodást és az átláthatósági biztos intézményét

A kormány döntött arról a kormányrendeletről, amely az átláthatósági megállapodásra és a biztosra vonatkozó részletes szabályokat tartalmazza. Az átláthatósági megállapodás és az átláthatósági biztos intézményének kötelezővé tételét lépcsőzetesen vezetik be. Ezek az intézkedések nagyobb nyilvánosságot és erősebb kontrollt biztosítanak a közbeszerzési eljárások során. A kormány lépcsőzetesen, két ütemben vezeti be az átláthatósági megállapodás és az átláthatósági biztos intézményének kötelezővé tételét. Július 1-jétől minden olyan uniós forrásból megvalósuló útfejlesztési közbeszerzési eljárásnál kötelező lesz ezek alkalmazása, amelynek értéke meghaladja az 1 milliárd forintot, jövő január 1-jétől pedig minden 200 millió forint feletti, többségében állami költségvetési forrásból, illetve európai uniós vagy más nemzetközi forrásból megvalósuló közbeszerzésnél lesz átláthatósági megállapodás és biztos. A biztos elsődleges feladata a közbeszerzések átláthatóságának növelése a nyilvánosság biztosításán keresztül. Az átláthatósági biztos tevékenységéért óránkénti legfeljebb bruttó 4800 forintot lehet fizetni. Az lehet átláthatósági biztos, aki jogi, közgazdasági vagy mérnöki szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik és letette az átláthatósági biztosi vizsgát, amelyeket a Közbeszerzések Tanácsa szervez. Nem lehet átláthatósági biztos, aki a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtását megelőző öt évben valamely politikai pártban tisztséget viselt, jelenleg is országgyűlési vagy helyi önkormányzati képviselő, polgármester, a Közbeszerzések Tanácsának tagja, vagy közbeszerzési biztos. Annak érdekében, hogy a biztosokra a gyanú árnyéka se vetülhessen, egy éven belül egy ajánlatkérő nem dolgozhat többször ugyanazzal a biztossal.

Elkészült az idősügyi cselekvési terv

A kormány elfogadta az Idősügyi Nemzeti Stratégiához kapcsolódó 2010 és 2012 közötti kormányzati cselekvési tervet. Az Országgyűlés által tavaly szeptemberben elfogadott stratégia a mindenkori kormány feladatává teszi, hogy hároméves cselekvési tervet dolgozzon ki a szükséges intézkedésekről, azok végrehajtásának módjáról, illetve a dokumentumnak tartalmaznia kell a feladatok felelőseit is. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium tájékoztatásában a 2010 és 2012 közötti feladatok között említette például azoknak a pályázati rendszereknek a felülvizsgálatát, amelyek megakadályozzák, hogy a nyugdíjkorhatár elérése előtt kerüljenek ki az emberek a munkaerőpiacról. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ötven év felettiek nem képezik magukat, és "ha kiiratkoznak" a munakerőpiacról, oda nagyon nehezen találnak vissza. A célok elérése érdekében munkacsoportot hoznak létre az ágazati jogszabályok idősügyi szempontokból való áttekintésére, és kezdeményezik a nemzeti alaptanterv áttekintését is, mert a gyerekeknél kell kezdeni az idősekkel kapcsolatos társadalmi szemléletformálást. Ugyancsak át kell nézni az idősek jövedelembiztonsága szemszögéből a biztosítási elven működő nyugdíj-, a rászorultsági, a támogatási, a gondozási rendszereket.

A Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikai Szakállamtitkárságának közleménye

Április 8-a a Romák Világnapja. Szerepe, küldetése az, hogy ráirányítsa a figyelmet a cigányság helyzetére, arra a világ számos országában elő tizenötmilliós közösségre, amelynek tagjai a világon talán leginkább szenvednek a szegénység, a kirekesztettség, az előítéletesség miatt. Európa területén legalább nyolc és félmillió roma él. Az Európai Unió alapvető érdeke a roma közösségek társadalmi lemaradásának csökkentése, a hátrányos megkülönböztetésük elleni hatékony fellépés. A Magyar Köztársaság kormánya a Romák Világnapja alkalmából párbeszédet, partnerséget, közös gondolkodást és közös cselekvést sürget a romák helyzetének javítására határainkon belül és kívül, egész Európában, azzal a meggyőződéssel, hogy az előítéletesség csökkentése, a mindenki számára egyenlő lehetőségek biztosítása az itt élők közös felelőssége és közös érdeke. A leghatározottabban közös cselekvésre kérünk mindenkit annak érdekében, hogy a roma közösségek – sajátságaikat, hagyományaikat, kultúrájukat megőrizve – mielőbb megtalálják helyüket hazánkban és a XXI. század Európájában.

A kormány kéri az EU-tól a földvásárlási moratórium meghosszabbítását

A külföldiek földvásárlási tilalmának 3 évvel történő meghosszabbítását kéri a magyar kormány az Európai Uniótól. Csütörtökön eljuttatják Brüsszelbe a földművelésügyi és vidékfejlesztési tárca által készített szakértői anyagot, amely részletesen megindokolja a moratórium meghosszabbításának kérését. A munkaanyagként kiküldött dokumentum alapján a nyár folyamán megtörténhet a szakmai egyeztetés az unió illetékes bizottságaival. Ezt követően az új kormány a feladata lesz, hogy a kérelem végleges változatát várhatóan az ősz elején benyújtsa az Európai Uniónak. A végső döntés az Európai Unió Bizottságában véleménye szerint januárra várható. A moratórium 2011. április 30-án jár le, Magyarország onnantól kezdve kíván élni a földvásárlási tilalom három évvel történő meghosszabbításával.

Ezen a héten elkészült az integrált közösségi szolgáltató terek támogatásának rangsora. A támogatás vidéki, 5 ezer főnél kevesebb lakosú településeknek ad fejlesztési lehetőséget kulturális, oktatási, egészségügyi vagy éppen vállalkozói szolgáltató központok kialakítására. Az összesen 25 milliárd forintos keretből egyenként ötven millió forintra lehetett pályázni. A pályázatnak 573 nyertese van, de számuk még további mintegy ötvennel bővülhet a jogorvoslati eljárások után.

A kormány döntött a BKV-szerződésről

A kormány szerdán elfogadta a BKV hosszú távú finanszírozásáról szóló szerződést; munkája befejeztével csütörtöki hatállyal lemond posztjáról Horváth Csaba, a fővárossal összefüggő kormányzati tevékenység összehangolásában közreműködő kormánybiztos. A döntés értelmében a kormány úgy ad 17,5 milliárd forint közvetlen és 5 milliárd forintos hiteltámogatást, hogy ezért cserébe elvárja az átlátható, hatékony, olcsó és a lehető legjobb minőségű szolgáltatás biztosítását. Elkészült a szakértői anyag a közös megrendelői szervezet kialakításának jogi hátteréről, a szervezet a főváros vonatkozásában a BKV, a MÁV és a Volán kapacitásait, szolgáltatásainak párhuzamosságait hangolja össze. A dokumentumról idén harmadik negyedévben kell a fővárosnak és a kormánynak döntenie.

2010.05.03.