Kunhalmi Ágnes Röszkére küldené László Petrát

Kunhalmi Ágnest kérdeztük arról, hogy egy korábbi nyilatkozatával szemben változott-e az álláspontja a menekültkérdéssel kapcsolatban, valamint egyéb témákat érintve adott portálunknak interjút, amelyben az MSZP álláspontját is tisztába teszi aktuális kérdésekben.

"Legyen világos Magyarország minden polgára számára és Magyarország egésze számára az, hogy Magyarországon ma a bevándorlással kapcsolatban nincs érdemi problémája Magyarországnak. Ez a probléma egy álprobléma, ez nem létezik. Ez a Fidesz által generált hiszti és műbalhé" - mondta el egy sajtótájékoztatón. Látván a jelenlegi állapotokat, módosítana a nyilatkozatán?

 

- Nagyon fontosak a szavak: bevándorlás és menekültek. A Fidesz tudatosan keveri a két kategóriát. Bevándorló az, aki azért jön Magyarországra, hogy letelepedjen, munkát vállaljon. Jelenleg 110,000 körüli bevándorló él itt, ők azok, akik nem magyar állampolgárként születtek, de most már itt élnek. Több, mint 80%-uk egyébként határon túli magyar, román állampolgársággal. Ez, amiről beszélünk KSH-adat, nem én állítom. Ezzel szemben menekült az az ember, aki valamilyen háborús övezetből fut családjával vagy egyedül, jobbára az életéért. Vagy a tálibok akarták megölni, vagy az Iszlám Állam, vagy más háborús cselekménytől fél. Közülük egyébként 2014-ben 400 körüli létszámban fogadott be az ország. Őket leghelyesebb lenne keresztüláramlóknak nevezni, mivel ahogy Orbán Viktor is eljutott idáig, ők nem ide, hanem Berlinbe vagy más európai országba tartanak. A kettő közötti különbség ég és föld. A Fidesz kommunikációs technikája pedig a két kategória tudatos keverése. De mondok egy durvább tényt. A police.hu-n elérhető adatok alapján 2015. január 15. és február 15. között 1750 körül tetőzött a naponta a határon elfogott illegális határátlépők száma, és ezt a számot csak 2015. augusztus 15. körül érte el újra. Közben, június elejétől futott egy kampány, júliusra, augusztusra megjött a félelem is. Előtte nem volt sehol. Kifejezetten káros az az idegenellenes demagógia, ami ma állami pénzből zajlik. Ismeretlentől való félelemre, tévhitekre épül, és milliókat ver át a saját pénzükből. Az árát, a következményeit, a kárait pedig hosszú éveken át szenvedi majd az ország.

- Milyen intézkedéseket javasolna a kormánynak az MSZP a menekültválság kezelésére?

- A kulcsszavak az emberség és az átkelés támogatása. Az Európai Bizottság május 27-ei közleményében fogalmazta meg a határállamokban felállítandó hotspotok, gyorsregisztrációs pontok felállítását, uniós forrásból. Ehhez képest ma sincsenek ilyen pontok, szeptember közepe felé. Az sem érthető, hogy 2015-ben mi akadályozta, hogy buszokon vagy vonatokon regisztrálják a határátlépőket, együttműködésben más uniós országokkal. A szélessávú mobilnet ugyanis nem sciencefiction, simán lehetne megfelelő módon őrzött buszokon és vonatokon keresztülhozni menekülőket az országon. Mindezeken felül a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal létszámát sem augusztus végén, hanem a nyár elején kellett volna bővíteni. Konkrétan mindezeket a javaslatokat Harangozó Tamás nyár elején elmondta, s a nyár során minden létező csatornán javasoltuk. Nem történt semmi. Most, ezekben a napokban jön létre az első hotspot Körmenden, amikor szinte hetek óta tarthatatlan a helyzet a határon. Felmerülhet a kérdés, hogy mindennek miből kellett volna létrejönnie. Nos, a közmédia negyed éve félelmet gerjeszt. Épült 6,5 milliárdért egy kerítés és volt plakátkampány. Ez együtt közel 28 milliárd forintba került. Ennek a töredékéből megoldható lett volna mindaz, amit javasolt az MSZP. Így kevesebb szomorúság és gyűlölet rombolna a fejekben, és nem estek volna annyian a kormány tudatos félelemkeltésének. Ami történt, az kezelhető cinikus politikaként, de szerintem bűn volt a jövő ellen. Mindezeken túl az is egyértelmű, hogy Magyarországnak az EU döntéshozó fórumain át kell ülnie a zsűriből az alakítók közé. Orbán Viktor és miniszterei mindenre, amit az Európai Bizottság ajánl, elmondják, hogy miért hibás, miért rossz, miért álságos, miért nem támogatják, majd köszönik szépen, levonulnak a porondról. Európa az emberi civilizáció egyik legfontosabb alakítója volt mindig is, nekünk pedig lehetőségünk van odatenni javaslatainkat erre az asztalra. Kínos, hogy a kormány zsűrizésen túl másra nem képes. Szerintem a közös befogadás és menekült-támogatás rendszerének kialakítása elengedhetetlen és az európai haderő gondolata is fölvethető. Az ISIS elleni fellépés támogatása, és még inkább humanitárius támogatás, befektetés a tudásba, a fejlesztésbe a NATO-val és az ENSZ-szel együttműködésben a célterületen, azaz Szíriában, Afganisztánban, a Közel-Keleten mind fontos EU-s lépcsőfok. Meg kell tanulnunk egységes régióként gondolkodni Európáról, aminek 28 nemzeti arca képes egyszerre gondolkodni és beszélni. A fejlesztéspolitikában egyébként ez működik is, az EU-átlag életszínvonala alatti országoknak jutó forrásokat még sosem akarta visszaadni senki nemzeti alapon, hogy majd mi fejlesztjük az infrastruktúránkat, nem kell ide más pénze. Számos kulturális akadály, részérdek áll Európa népei előtt, de a II. világháború után épp azért indult el az európai intézményi fejlődés, mert az államok akkori vezetői felismerték, hogy együtt erősebbek. Ez ma is így van, csak vannak országok, amelyek aktuális vezetése nem tud, vagy nem akar hosszútávon gondolkodni, fontosabbnak tűnik saját újraválasztása, mint unokái sorsa. Ma Magyarországot is ilyen politikusok vezetik.

- Budapestre szűkítve a problémát, mi az, amit az MSZP budapesti elnöksége másként cselekedne? (Gondolok itt a tranzitzónákra, a terek/parkok állapotára, a menekültek közlekedésének megszervezésére és minden, a fővárost érintő részletre.)

- A legfontosabb egy logisztikai hálózat kialakítása lett volna, ami a pályaudvarok és fővárosi belépési pontok között hozza-viszi az átutazó menekülteket, illetve tájékoztatja őket saját nyelvükön a hazai eljárásról, keretekről. Lehetett volna csinálni pályaudvarok közötti különjáratokat, ami végül sok héttel elkésve egy-egy kiszuperált busz beállítása lett, ami a pályaudvarokon dolgozó civilek hívására közlekedik. Ki lehetett volna találni, hogy a BÁH által adott regisztrációs dokumentumokkal, amelyekkel mondjuk, Röszkéről Vámosszabadiba kell eljutnia egy-egy embernek vagy családnak hogyan lehet utazni a fővárosi közlekedésben. A pályaudvarra kirakott tranzitzónákba lehetett volna telepíteni helyi őrzést, védelmet, szakembereket, BÁH-os munkatársakat. De elég lenne a fővárosi civileket, pályaudvarokon támogató szolgáltatásokat nyújtókat partnerként kezelni és érdemben, forrásokkal, technikával segíteni a munkájukat. Ma a főváros biztosított néhány táblát és konténert, de szinte minden héten felmerül, hogy ezeket az eszközöket is visszavonják. A valódi szemléletváltás most sem lenne késő. Mindazonáltal azt mondjuk el, hogy a helyzet kezelése és enyhítése meghatározóan állami feladat, az EU a magyar költségvetésnek nyújt támogatásokat, és ahogy a fővárosnak külön forrása ilyen szolgáltatásokra nincs, úgy a kormánynak van. Tehát míg Tarlós István városvezetése felelős a tétlenségben, addig a kormány konkrétan bűnös.

- Az Ön kezdeményezésére ajánlották fel az MSZP budapesti székházát a menekültek segítésére. Hogy látja, mennyire volt hatékony a Jókai utcai központ megnyitása? Milyen segítségek érkeztek tagjaiktól, szimpatizánsaiktól és a civilektől?

- Az MSZP döntése volt, nem egy politikusé. A székházban két hónapon keresztül szinte nem lehetett lépni az adományoktól, a fővárosi pályaudvarokon dolgozó civilek hajnal 5-kor vagy épp éjjel 11-kor ugyanúgy élhettek a Jókai utcával, mint raktárral, miközben az adományokkal maguk gazdálkodtak, teljesen szabadon. Egyébként számos MSZP-s politikus is vitt adományokat, vásárolt vagy adott sátrat, bébiételt, ruhákat a támogatómunkához. Ezzel együtt nem rendezünk fotókiállítást, hogy mekkora hősök vagyunk, volt egy lehetőség, amivel hozzá lehetett járulni ahhoz, hogy kevésbé legyen szomorú és gyűlölettel teli hely a hazánk. Megtettük.

- Problémaként merült fel, hogy a menekültek többsége nem szeretne regisztrálni Magyarországon, félve a kitoloncolástól. Magyarországot viszont szabályok kötelezik arra, hogy a menedékkérőket nyilvántartásba vegyék. Mit gondol, mi lenne a jó megoldás a menekültek és a hatóságok közti bizalom helyreállítására és az együttműködés elősegítésére?

- Könnyű válasz lenne azt mondani, hogy nem kellett volna idáig eljutni. Mindazonáltal transzparens, egyértelmű, saját nyelven történő kommunikáció, több szakember, jobb minőségű várakozóhelyek kialakítása, civilek partnerként kezelése sokat tenne hozzá még most is a helyzethez. Az a helyzet, hogy a Fidesz szerintem azt érte el, amit el akart: hogy Magyarországot ne tekintse barátságos helynek a menekülők sokasága. Sőt, ha tartanánk egy közvéleménykutatást, hogy ki ért egyet azzal, hogy a menekültekkel legyen csak barátságtalan mindenki, annak is lenne most már többsége, így ezernyi tévhit és közel 30 milliárd forint gyűlöletpropaganda után. Plusz a hatósági kérdés is sokkal árnyaltabb, mert miközben van bizalmatlanság, aközben a rendőrség, a határvédelem és a BÁH munkatársai is nagyon kemény és emberséges munkát végeznek, kormánypropagandával súlyosbított pályán. Amire elsősorban szükség van szerintem, az jó példák, emberség, emberi hang, egy más kommunikációs minőség bemutatása a kirekesztés, a gyűlölet legitimálása helyett. Első körben például a többi parlamenti párt is tanúsíthatna némi emberséget. Ami a közhangulatot illeti, nagyon súlyos a kormány felelőssége. Teljesen természetes dolog félni az ismeretlentől, a bizonytalantól, és Magyarország az utóbbi 5 évben nagyon sok bizonytalanságot élt át. Napi élménnyé vált a szorongás, a félelem, vállalkozások sokaságát zsarolták fidesz-közeli emberek, közmunkásokat tartanak sakkban fideszes önkormányzatok, és így tovább. A zsarolást legitimálja a Fidesz-kormány. Most, hogy van egy ellenségképp ez a rengeteg indulat el tudott szabadulni, irányt kapott. Pedig a rossz életet nem a 3000 kilométert gyalogolt szerencsétlen szír okozza, hanem az a kormány, amelyik alatt zsugorodik a magyar gazdaság, amelyik saját érdekszférájában osztja ki az ország pénzét, amelyik pártpropagandát nyom adóforintokból köztájékoztatás helyett. Meggyőződésem, hogy ha a közmédia és a kormány nem nyomná karöltve a legsötétebb idegenellenes uszítást, kerítésestől, harmadikvilágozásostul, könnyebben és gyorsabban működne a helyzet kezelése. El lehetne például értelmesen magyarázni, hogy honnan és miért indulnak el ezek az emberek, meg lehetne mutatni, hogy sokukat épp a kereszténységük miatt üldözik terrorszervezetek, meg lehetne mutatni, hogy attól, hogy ha valaki az életéért menekül, akkor az első dolga egy okostelefon beszerzése lesz, hiszen azon tud tájékozódni. Ehelyett van sötét uszítás.

- Milyen intézkedéseket javasolna a kormánynak az MSZP a menekültválság kezelésére?

- A kulcsszavak az emberség és az átkelés támogatása. Az Európai Bizottság május 27-ei közleményében fogalmazta meg a határállamokban felállítandó hotspotok, gyorsregisztrációs pontok felállítását uniós forrásból. Ehhez képest ma sincsenek ilyen pontok, szeptember közepe felé. Az sem érthető, hogy 2015-ben mi akadályozta, hogy buszokon vagy vonatokon regisztrálják a határátlépőket, együttműködésben más uniós országokkal. A szélessávú mobilnet ugyanis nem sciencefiction, simán lehetne megfelelő módon őrzött buszokon és vonatokon keresztülhozni menekülőket az országon, de javasoltuk a határaink emberekkel, valamint a legmodernebb határvédelmi eszközökkel való felszerelését is. Mindezeken felül a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal létszámát sem augusztus végén, hanem a nyár elején kellett volna bővíteni.

- Kérdésünkre, hogy miért nem indítottak vonatokat a napokban a Keleti pályaudvarról, a Belügyminisztérium azt válaszolta, hogy a MÁV-hoz forduljunk információért. Ön szerint mi célja volt a kormánynak a Keleti pályaudvar lezárásával? Tényleg a MÁV tehet róla, hogy önkényesen bezárta a pályaudvart, amelynek hatásaként diplomáciai botrány közelébe került az ország?

- Azt hiszem, nagyrészt menedzsmentválság, kisebb részben a cinizmus. A Fidesz állama arról szól, hogy ha besimulsz a sorba, ha nem hozol önállóan döntéseket, ha megvárod a főnököt, akkor nem feltétlenül kell elvinned a balhét. Ezért a döntések nagy része egyre feljebb csúszik, alatta pedig szorongás, félelem és megfelelési vágy, felelősségvállalás nélkül. A Fidesz minden csatornán kihirdette, hogy szerinte minden menekült probléma, akiket korlátozni, megalázni, tárgyként kezelni nem ügy, sőt, jobb is gyanúsan méregetni őket, hiszen jön a kalifátus, ahogy Rogán Antal ismertette az új pravda címlapján. A szereplők megfeleltek, pánikba estek, nem tudták, mit tegyenek. Teljesen mindegy, hogy a konkrét döntés, amire rámutatnak a MÁV-nál vagy máshol született. Az egyértelmű, hogy az a gondolat, amiből született, amire támaszkodott, az a Fidesz felső vezetésében született meg, ez hatotta át az egész helyzetet. Pont úgy, ahogy utána a 100 buszról szóló másik döntés is ugyanott. Ez nem struktúra, ez nem kormányzás, hanem kapkodás. Az elmúlt három hónap 30 milliárdos hazudozását pedig semmivel nem menti, semmivel nem csökkenti, hogy más országok vezetésében is volt bizonytalankodás. Az érdemi probléma a cinizmus, a bármi belefér és a fenyegetés. Ez dönt romba.

- Mennyire tartja hasznosnak a személyes példamutatást? Érdemes egy politikusnak közvetlenül is bekapcsolódnia a menekültek segítésébe, vagy ahogy Gyurcsány Ferenc tette, befogadnia néhány migránst a saját otthonába? Az efféle akció inkább álságos vagy inkább ösztönző lehet mások számára?

- A politikusokra sokan figyelnek, amit mondanak és tesznek a magánéletükben, amit képviselnek, ahogy beszélnek, az hat. Szerintem akire sokan figyelnek, az mindenképp mintát közvetít, ha akarja, ha nem, és ennek tudatában kell lennie, felelősséggel kell viselnie. Akkor is, amikor hibázik, akkor is, amikor elér valamit. A volt miniszterelnök konkrét gesztusát nem kell nekem minősíteni, nyilván mindenféle vélemény van a döntéséről minden politikai meggyőződésű közegben, van akinek álságos, van akinek ösztönző. Az ország sorsáért, közös döntéseiért felelősséggel tartozó képviselőként szerintem ő is azt gondolja, amit én, hogy az igazi felelősség az állami intézmények működtetése, a racionális és fenntartható közpolitika. A személyes áldozatvállalás e mellett lehet inspiráló, de a feladat az érdemi ellenzéki alternatíva ajánlata, ahogy azt az MSZP június elején megtette.

- DieterZetsche a Daimler cég vezére arról beszélt a Bild am Sonntagnak, hogy menekülteket foglalkoztatna a németországi Mercedes-gyárakban, mivel motivált, fiatal munkaerőt jelentenének. Jó ötletnek tartaná, ha Magyarországon is lennének hasonló kezdeményezések?

- Sokkal bonyolultabb ez a dolog annál, sem hogy egyszerű "igen vagy nem"-re egyszerűsítsük. Az emberi történelemről meglévő képünk alapján az elég egyértelműnek tűnik, hogy kortól és körülményektől függetlenül a befogadó társadalmak nagyobb eséllyel tudnak sikert, fejlődést, növekedést elérni. Fontos lépés, ha egy, a világ minden táján ismert márka vezetője személyesen kiáll és világossá teszi, hogy nem tesznek különbséget emberek között származási alapon, hanem az értéket, a tehetséget, a motivációt keresik. Ez a német hétköznapokban kicsit talán egyszerűbb, mint Magyarországon lenne. Én személy szerint annak örülnék, ha a Magyarországon működő cégek sikeresek lennének, növekedést tudnának produkálni és a származás nem lenne faktor egy ember felvételénél, függetlenül attól, hogy magyar vagy sem. Nagyon sok dolgot kell tenni Magyarországon annak érdekében, hogy a mostani fideszalapú gazdaságról modern, növekedő, fenntartható és méltányos gazdaság jöjjön létre. Szerintem fizetésben, adózásban és szabályozásban is rengeteg a feladat, leginkább pedig a munkát terhelő adókat kell csökkenteni, átrendezni, mert a mai helyzet, miszerint például úgy nőtt a minimálbér - azaz fizet többet a munkaadó -, hogy közben csökkent a fizetés - kevesebbet visz haza a minimálbéres -, az tönkrevágta a gazdaság működését. Ezen az sem segít, hogy ezt a megnövelt adóterhet az állam részben visszaosztja közmunka formájában, részben a fidesz ellopja. Az állítást tehát, a példaadást, a befogadó gazdaságot jónak tartom, de ebben az országban nagyon mások az akadályok és a megoldandó feladatok, mint Németországban, így a két helyzet szerintem nem vethető össze közvetlenül.

- Ehhez képest ma Magyarország olyan képekkel kerül be a világsajtóba, amelyeken szomorú helyzetben várakozó menekültek, vagy épp verekedő, gyerekeket rúgó újságírók láthatók. Nem biztos, hogy ilyen hírnévre vágytunk.

- Válasszuk szét a dolgot. Először is: amit László Petra, a jobbikos nettévé riportere tett, az elfogadhatatlan és büntetést érdemel. Nincs pardon és nincs kérdés, vezekelnie kell azért, amit tett. Gyerekeket, embereket, egyáltalán, senkit nem lehet fizikailag bántalmazni, pláne azért, mert gyerek vagy mert menekül, leginkább pedig semmiért. Másodszor azonban fel kell tegyük azt a kérdést is, hogy honnan jön mindez? Mi az a közhangulat, mi az a pszichózis, amelyben egy ilyen tett elképzelhető? Megrúgna-e László Petra egy gyereket egy egyszerű őszi délutánon, a Szabadság téren? Aligha. Ez a pszichózis pedig nem a semmiből keletkezett. Megvannak a maga torz alapjai, de a felszítása, a léte, a nagyságrendje soha nem lehetne ekkora megértő, barátságos, nyitott kormány és közélet mellett. Harminc milliárd forintból nagyon komoly rombolást lehet előidézni. Én is látom a megosztó kommenteket, az amerikázást, izraelezést, a gyűlöletet, a keresztesháború-logikát. Szerintem azok az emberek, akik ezt nyomják, inkább áldozatok, mindegy, mikor épp melyik oldalon. Az elmebetegezés, a zsidózás, a kommunistázás, a nácizás és most már a liberálisozás, a határtalan gyűlölet megöli és megemészti azokat az embereket, akik áldozatául esnek. Egyébként akár szó szerint is, hiszen elég sok kutatás igazolta, hogy a tehetetlenségből fakadó stressz komoly pszichoszomatikus betegségekhez vezet. Én nem hiszek abban, hogy ezeket a megtévedt, átvert embereket meg kell szégyeníteni, az csak megerősíti a problémát. Szerintem László Petrának és az országnak is az lenne a leginkább előremutató, ha László Petra a következő hónapokat a röszkei táborban töltené munkával, és látná, hogy kik ezek az emberek, honnan és miért jönnek. Az önvizsgálat, a változás és a továbblépés a legnehezebb dolgok egyike az ember életében, szembesülni korábbi hibáinkkal, bűneinkkel, meggyászolni azt, amit tettünk, vagy akik voltunk és új, jobb életet kezdeni - ez mindennél nehezebb. Pláne, ha közben a kormány gyűlöletpropagandára költi az adónkat. Ezzel együtt ez a feladat, mert Magyarország nem a gyűlölet hazája és nem is válhat azzá. Az pedig mindenkin múlik egy kicsit, hogy milyen gyorsan fordulunk vissza a lejtőn.