A Táncsics Alapítvány fóruma Pesterzsébeten

Pesterzsébeten tartott fórumot február 14-én a Táncsics Alapítvány, melyen részt vett dr. Hiller István országgyűlési képviselő, volt oktatási és kulturális miniszter. Az alábbiakban beszámolunk az ott elhangzottakról.


Veszélyben gyermekeink, unokáink oktatása

A kormánynak alig két és fél év alatt sikerült elérnie azt, hogy az embereknek megroppant a hite abban, lehetséges-e, kell-e tanulni. Mára eljutottunk odáig, hogy nem tudjuk, milyen tudást kapnak az általános és középiskolában, arról pedig elképzelésünk sincs, melyik felsőoktatási intézmény mely szakára kerülhetnek be – derült ki a lakossági fórumon, melyet a Táncsics Alapítvány rendezett február 14-én dr. Hiller István részvételével.

Az oktatásügyről érzelem nélkül nem lehet beszélni, hiszen mindannyian őrizzük magunkban olyan ember – tanár, tanító – emlékét, akinek egy-egy mondata, gondolata életünk végéig kísér bennünket. Nem lehet érzelmek nélkül beszélni azért sem, mert saját gyermekeink, unokáink, családtagjaink sorsáról van szó. Míg mi és szüleink abban nőttek fel, hogy tanulni érdemes, mára eljutottunk odáig: lehetséges-e – mondta Hiller István.

Tankötelezettség


A volt oktatási és kulturális miniszter elmondta: Európa összes országában, ahol az elmúlt években a gazdasági válság hatására az oktatásügyhöz „hozzányúltak” -  egy kivétellel -mindenhol emelték a tankötelezettség korhatárát, hogy a fiataloknak lehetőségük és egyben kötelességük legyen minél tovább az iskolapadban ülni. Az egy kivétel pedig Magyarország, ahol tavaly szeptember 1-je óta már csak 16 éves korig kötelező iskolába járni. Ez pedig azt jelenti, hogy évente 12-15 ezer fiatalt egy az egyben az utcára dobunk, persze a legszegényebb családok gyermekeit – hangsúlyozta Hiller István.
Ez azonban csak a jéghegy csúcsa. A közoktatásban, a köznevelésben mára csupán egyetlen intézmény működik úgy, ahogyan kéne, ez pedig az óvoda. Minden más területen teljes bizonytalanságot teremtett a kormány. A 2011 decemberében elfogadott új köznevelési törvényből például kimaradt az a mondat, ami a rendszerváltozás óta mindegyik törvényben szerepelt, függetlenül az éppen regnáló kormány pártállásától. Ez a mondat pedig a törvény alappillére volt, és úgy hangzott: „A gyermek érdeke a legfontosabb.”

NAT


Az új Nemzeti Alaptantervet (NAT) elképesztő mennyiségű tananyaggal töltötték meg, a problémamegoldás készségének elsajátítását teljesen háttérbe szorítva. Mindeközben a tanár szabadsága elképesztően szűkült. Míg Kádár János 1978-ban (!) 70-30 százalékban határozta meg a kötelező tananyag és a tanári szabadság arányát, 2013-ra ez az érték 90-10 százalékra módosult.
A NAT-tal azonban más bajok is vannak. Például az, hogy az a Nyírő József, aki 1942-ben Goebbelst állította a magyar ifjúság elé példának, és aki 1944-45-ben a nyilas országgyűlés tagja volt, kötelező tananyagként szerepel benne. – Nyírő József írt jó könyveket, amelyeknek a magyar könyvtárak polcain vannak a helyük, de semmiképpen sem a NAT-ban – mondta az ex kultuszminiszter.
Hiller István szólt a szakképzés átalakításáról is, amelynek hatására eljutottunk oda, hogy ma heti 1-1 óra jut a matematika, az idegen nyelv, a magyar nyelv és irodalom tanítására.

Államosítás


Az iskolák államosításával is komoly bajok vannak. – Önmagában nem az államosítás a gond, hiszen évtizedekkel ezelőtt is ez volt a gyakorlat, hanem a központosítással – hangsúlyozta Hiller István. Mára az iskolák gazdálkodási joga megszűnt, s már házi pénztáruk sincs. Ugyanígy saját tulajdonnal sem rendelkeznek. Azok a tárgyak, eszközök, amelyeket az elmúlt években nagy erőfeszítéssel, sokszor szülői segítséggel szereztek be az intézmények, bementek a „nagy közösbe”. A „nagy közös” pedig a Klebelsberg Intézet, amelynek vezetője saját hatáskörben és egy személyben dönt az igazgatók kinevezéséről, valamint arról is, hogy az említett eszközök, tárgyak melyik intézménybe kerüljenek.

Felsőoktatás


2008-ban a Fidesz szociálisnak nevezett népszavazást szervezett többek között a tandíj- és ösztöndíjrendszer ellen, mondván, a felsőoktatás nem lehet fizetős. Mi a helyzet most, alig négy évvel később? A SOTE-n egy általános orvosi képzés díja 980 ezer forint félévenként, a Corvinus Egyetemen egy közgazdász-hallgató 300-400 ezer forintot fizet szemeszterenként. A legolcsóbb szak az óvópedagógus, tanító képzés, amely „csak” 180-220 ezer forintba kerül. Jelenleg 16 olyan szak van, ahol egyetlen államilag támogatott férőhely sincs – sorolta a számokat Hiller István.
A kormány ígérete, hogy „Kihozlak benneteket az adósságcsapdából”, úgy tűnik, mindenkire vonatkozik, csak a diákokra nem, akiknek a képzésük finanszírozására felvett diákhitelt diplomájuk megszerzése után kell elkezdeniük törleszteni. Ez az elképzelés szép dolog egy olyan helyen, mint Nagy-Britannia, kevésbé szép azonban itthon, ahol az is kérdés, egyáltalán el tud-e helyezkedni a diplomás fiatal – mondta Hiller István.
Míg 2010-ben 186 milliárd forint jutott a felsőoktatás finanszírozására, idén ez az összeg mindössze 123 milliárd forint. Nem véletlen, hogy az intézmények nem tudnak költségvetést készíteni, mint ahogy az sem, hogy senki nem tudja, idén mely szakokra nagyjából hány ponttal lehet bejutni.
A napokban elhangzott az ígéret a kormány részéről, hogy mindazokat, akik elérik a 240 pontot, felveszik a felsőoktatási intézményekbe. Ennek azonban némileg ellentmond az, hogy a felvettek finanszírozására nincs pénz. Elhangzott a „felsőoktatási segélyalap” létrehozásának ígérete is, az azonban, hogy ebből ki és mennyit kap, nem.
Az elmúlt hetek nagy vihart kavaró témája a hallgatói szerződés, avagy a röghöz kötés. Ezzel is több baj van. Hiszen hogyan tudna egy 18 éves fiatal arról dönteni, hogy 23-24 évesen hol dolgozzon? Lesz-e egyáltalán munkája? El tud-e majd akkor helyezkedni? Nem beszélve arról, hogy az Európai Unió jogszabályban írja elő a munkaerő szabad áramlását, aminek némileg ellentmond ez az intézkedés.
Bár oktatási kerekasztal összehívását ígérte a kormány a hallgatói szerződésről, felröppent annak híre, hogy azt egyenesen az Alkotmányba akarják betenni. Nem miniszteri rendeletbe, nem a felsőoktatási törvénybe, hanem abba az alkotmányba, amelyet az Alkotmánybíróság sem vizsgálhat – hívta fel a figyelmet Hiller István.

Veszélyes következmények


A felsőoktatás bizonytalanságai, tervezett és már megvalósult átalakításai milyen következményekkel járhatnak? Egyrészt létrejön egy új üzletág; olyan betéti társaságok alakulnak, amelyek papíron alkalmazzák a valójában külföldön dolgozó friss diplomásokat, akik az ál-bejelentésért cserébe néhány százalékot adnak fizetésükből „munkaadójuknak”.
Másrészt a magyar fiatalok a környező országok egyetemein tanulnak majd tovább.
Csak a biztos közoktatásra lehet szilárd tudást építeni közép-, majd felsőfokon – hangsúlyozta Hiller István, hozzátéve: jelenleg éppen az ellenkező irányba haladunk.

Pesterzsébet


Kerületünkben ugyanez a kórkép, s ez különösen fájó annak tudatában, hogy itt lehetett volna tovább folytatni mindazokat a fejlesztéseket, ami 2002-től 2010-ig zajlottak Pesterzsébeten. Abban az időszakban évente legalább 400-500 millió forint  jutott a központi költségvetésből iskolák, utak, kulturális intézmények korszerűsítésére, civil szervezetek támogatására.
Amiről pedig nem szólnak a hírek: az elmúlt alig több mint két és fél évben ennek a töredéke sem érkezett kerületünkbe!