Rendkívüli tájékoztató a pesterzsébeti Képviselő-testületi ülésről, 2013. május 9.

Botrányos véget ért a pesterzsébeti Képviselő-testület május 9-i rendes ülése. Ezért most soron kívül beszámolunk arról a két napirendi pontról, amely jól mutatja: az ellenőrizetlen, fékevesztett arrogancia, az emberek megalázása, a hatalomba való megrészegülés, az az érzés, hogy azt csinálok, amit akarok, milyen újabb mélységekbe vezette a Fidesz frakcióját.

Bár a feszültség már az ülés elején érződött, egészen az ülés negyedik órájáig ez nem látszott, noha a viszály magvait elvetették. Minden képviselőt a helyén várt egy-egy oldalas határozati javaslat, amely a szokásos, nagy részben igaztalan vádakat és a jelenlegi kormány dicsőítését sorolta, majd a rezsicsökkentést dicsőítette. A legfelháborítóbb botrány ezután következett: az írás szerint az önkormányzat felszólította az erzsébeti lakosokat, hogy írják alá egy párt aláíró ívét. A zavar rögtön ezután folytatódott, mert az intézményvezetők vezetői megbízásának napirendjét az ülés végére áthelyezték. Ezt követően az ülés rendben folyt, csak a FIDESZ frakció hosszú (a kért időnél messze hosszabb) frakciószünetei jelezték, hogy várnak valamire, és valami nem stimmel. Aztán megtudtuk...

    A hat órakor tartott frakcióülés után Bánó Miklós képviselő, aki hagyományosan felvállalja ezeket a feladatokat, és teszi lehetővé régi munkatársai hátbatámadását, felállt és javasolta, hogy a kettes napirendi pontot, azaz az intézményvezető választást helyezzük át a következő ülésre ( a napirenden a Csili igazgatójának és a Pesterzsébeti Múzeum igazgatójának a vezetői megbízatása volt). Mivel az ügyrendi javaslatot vita nélkül kell megszavazni, így az okokra kérdést sem lehetett feltenni
A két sikeres vezetőt tehát négy óra várakozás után méltatlan körülmények között hazaküldte a többség.
A döntés egyébként teljességgel érthetetlen. Várhalmi András 25 éve vezeti a Csilit, két magas állami és egy kerületi kitüntetést kapott, melyeket a különböző frakciók egyöntetűen megszavaztak. Beszámolóit a képviselő-testület köszönettel fogadta el minden évben (az idén is), munkáját dicsérték, más pályázó nincs.
D. Udvary Ildikó, a múzeum igazgatója 10 éve végzi ezt a munkát, szintén megelégedésre. Kerületi kitüntetésben részesült, beszámolóit Neki is elfogadták.

Vajon kinek a döntésére vártak egész délután? Hónapok óta tudták, hogy mikor lesz a döntés, miért nem beszélték meg előtte? Hogyan lehetséges, hogy ismételten (lásd Zeneiskola) olyan helyzetbe hoznak hosszú évek óta eredményes kerületi munkát végző vezetőket, ami emberileg vállalhatatlan, méltatlan, egzisztenciájukat megsemmisíti. Egy biztos: nem a kerület érdekeit nézik.

    Ebben a felfokozott hangulatban kezdődött az a napirendi pont, amelyhez a Fidesz benyújtotta határozati javaslatát. Miután Földesi Gyula fölolvasta azt, átlépve a rendelkezésre álló időt (amit egész nap nem vettünk figyelembe, igaz senkinél), most a felolvasás miatt szóvá tette az egyik képviselő, megjegyezve, hogy egyébként is tud olvasni.
Az igazi feszültség ezután keletkezett. Az ellenzéki képviselők sorra álltak fel és bírálták a javaslatot, ki gúnyosan, ki komolyan. Hiszen példa nélkül áll még a mai világban is, hogy egy önkormányzat egy párt aláírásgyűjtését támogassa. Komoróczy László a komoly megoldást választott, szembesítve a Fideszt a rezsicsökkentés tényeivel. Például, hogy a különadók kivetését követően azonnal leállt a fejlesztés az energiaiparban, 2012-ben 90 milliárd forinttal terveztek kevesebb beruházást, mint korábban. Vagy igaz, hogy a magánembereknek csökkent a számlája, de a vállalkozásoknak meg nőtt, amit áthárítanak a lakosságra, így fizetjük meg a csökkentést.
A probléma akkor kezdődött, amikor letelt a három perc, már csak a határozati javaslat felolvasása volt hátra (amiben az élelmiszer áfájának a csökkentésére gyűjtött aláírásgyűjtést támogatta volna az önkormányzat), Vas Imre megvonta a szót., majd kikapcsoltatta a mikrofont. Egy mondat volt hátra. Komoróczy László meg is jegyezte, hogy neki nem kell mikrofon, hogy hallani lehessen a teremben. Ráadásul még két lehetősége volt szólni, hiszen ügyrendiben bármikor lehet határozati javaslatot tenni (meg is tette), illetve frakcióvezetőként még két perce volt a végén.

Végül szavazásokra került sor, melyet a Fidesz úgy oldott meg, hogy az ellenzéki javaslatokról nem szavazott, mintha ott sem lenne. Dicsőséges pillanatok voltak.



Összeállította: Komoróczy László