Jeles napok márciusban, Pesterzsébeti szemmel

 „Köszöntlek kedves szép március! Ibolyaszagú, langyos leheletedet érzem már a levegőben. Zöld szőnyegeidet látom már kiterítve a halmokon. Itt-ott fehérlenek az árnyékos mélyedésekben a tovavonult télkirálynak elhagyogatott rongyai, de a napot már te emeled az égre, s a földön már a te lábad jár. És a te lábad nyomán kizöldül a fű, és előkéklik az ibolya.


Kedves hónapom vagy te nékem. Te vagy az egyetlen, akit hívunk és akit epedve vár mindenki. Felőled álmodoztam én is a télen a kályha mellett, és a tűzbe mélázva tűnődtem: hol vannak virágaid? Mit csinál most a fecskénk? És mit csinál most a gólyánk?”


Gárdonyi Géza  Március című novellájának  részletét idéztem Önöknek, mint tavaszváró hangulatunk hű tükörképét.


Hónapunk neve a latin Martius hónapnévből ered. Jelentése: Mars isten hava Az ősi Róma a tavasz-újévet március idusán, holdtöltekor ünnepelte. Március 14-én kergették ki a városból az elmúlt évet jelképező, agg „Mamurius Vetorius”-t, (lásd „télkiverés”, „télkihordás”) és másnap köszöntötték az év megújulásának istennőjét, Perenna „anyát”, aki eredetileg valamilyen holdistennő lehetett. Ez az ünnep később amolyan „marciális” jellegű tavaszköszöntő népünneppé vált.


2014 március 3-a a tenisz világnapja volt. Ez alkalomból válogatott meccsekben gyönyörködhettek a sportág kedvelői. Olyan világsztárok játékát élvezhették a tv-közvetítések jóvoltából, mint André Agassi, Ivan Lendl, Bondarenko, Pete Sampras, a  McEnroe-fivérek, Federer, Djokovics, és még sokan mások.  Szemmel láthatólag ők is élvezték a játékot.


Március 4-e több, híressé vált ember életében jelentős nap:


1678-ban e napon született Velencében Antonio Vivaldi barokk zeneszerző, hegedűs, pedagógus, impresszárió és pap.


1802-ben született és 1852-ben e napon hunyt el Gogol, a híres ukrán származású orosz író, akiről Dosztojevszkij azt mondta: „az egész orosz irodalom Gogol köpenyének ujjából bújt ki”.


1885 március 4-én látta meg a napvilágot Beregrákoson, Saly Béla néven Salamon Béla,  a XX. század közepének egyik legsikeresebb komikusa, a  pesti kisember alakjának klasszikus alakítója.


„Ha én egyszer kinyitom a számat……. „   „ Lepsénynél még megvolt”…


Ugye tudják, kiről beszélek?  Még emlékszünk rá!


1475 március 6-án Capresében született Buonarotti Michelangelo, az olasz reneszánsz kimagasló mestere. Nem csak a szobrászatban, de az építészetben, a festészetben és a költészetben is maradandót alkotott.


„Művész nem gondolhat ki oly nagyot, hogy egy márványtömb ne rejtse már magába!” Ez volt hitvallása. A fiúk iránti vonzalmát évszázadokig elhallgatták. Több férfiszerelme volt élete során, nem titkolta az azonos neműek iránti vonzódását, és ezt közvetlen környezete elfogadta, elnézte.  Ennek ellenére – a platóni tanítások szerint élt – e vonzalmat igyekezett áthelyezni szellemi síkra. Ez belső vívódásokhoz,  keserűséghez, feszültséghez vezetett, és ezek műveiben is kifejeződnek.


Verdi Traviata c. operájának ősbemutatójára 1853 március 6-án került sor a velencei Teatro la Fenice operaházban.  Noha a darabot a közönség hűvösen fogadta, az évek során  a Traviatából a világ  operarepertoárjának egyik legjátszottabb darabja lett.  A szó jelentése: „tévútra került”. 


Naima Tabet, a marokkói oktatási, kulturális és tudományos nemzeti bizottság főtitkára vetette fel 1998-ban egy UNESCO-hoz írt levelében a nemzetközi költészeti nap kijelölésének szükségességét. 1999. november 18-án az UNESCO közgyűlésének 30. ülésszaka március 21-ét, az északi félteke tavaszának első napját nyilvánította a  KÖLTÉSZET VILÁGNAPJÁVÁ, melyet minden ország  a saját eszközeivel ünnepelhet meg.


1980 óta minden március második felében kerül megrendezésre a már nemzetközi hírű Budapesti Tavaszi Fesztivál. Célja elsősorban a magyar kultúra bemutatása, de mostanra számos  neves külföldi művész és együttes is fellép a rendezvényeken.


A VÍZ VILÁGNAPJÁNAK megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték. Ennek hatására az ENSZ március 22-ét nyilvánította e nappá, felhívva a kormányok, szervezetek,  és magánszemélyek figyelmét  a víz fontos szerepére életünkben.

Igen, tudom, két nagyon jeles napról nem szóltam.


Március 8-a, Nemzetközi Nőnap és március 15-e, az 1848-as forradalom évfordulója.  


De úgy gondolom, hogy ezekről – részint az én kis írásaimban – részint a jelenlegi médiákban – sajtó, tv, rádió – rengeteget lehet hallani . Úgyhogy én most inkább kevésbé ismert, hallott dolgokról szerettem volna szólni.


Remélem, nem untattam Önöket.


Szép tavaszt!



Budai Juli