Jeles napok januárban, még Pesterzsébeten is

Ma hull a hó és álom hull a hóban,                                 Amerika, az aranyhímű távol
Bólint a láng az üres kaszinóban.                                   Szőve remény és kétség fonalából

Az öreg doktor német lapba süllyed,                                Ma hull a hó, és álom hull a hóban
Mint vén kámzsás, nézi a gót betűket.                             Befüggönyözve a világ valóban

A szolga fát tesz a beteg parázsra,                                   S a függönyön túl zene szűri hangját,
Horátius, hol mezeid varázsa?                                          Egy operában ma Puccinit adják

Itt ólomlábon jár a gond a hóban,                                     Nagy operában, bordó és aranyban….
És Amerika rémlik a viskóban.                                          És hull a hó és hull, hull szakadatlan

Bár az idei télre nem jellemző, mégis szeretném Önökkel megosztani ezt az igazán szép, téli hangulatot árasztó verset, mely Juhász Gyula: A végeken című versciklusából való.
 
Január – Télhó – Fergeteg hava – Boldogasszony hava.

Januarius hónap névadója  Ianus, a kezdet és a vég istene volt, ezért a korábbi, szeptemberi, majd márciusi évkezdés (március 15, a konzulok hivatalba lépése) helyett a rómaiak január 1-én kezdték az évet. Ezt kr. előtt 46-ban Július Caesar rendelte el, és azóta így van!

1823. január 1-én, újév napján született Petőfi Sándor.

1932. január 5-én született Umberto Ecco olasz író. Leghíresebb műve a „Rózsa neve” című regény, melyből nagysikerű film is készült.

1921. január 5-én született Friedrich Dürrenmatt svájci drámaíró is. Legismertebb műve a máig világszerte nagy sikerrel játszott „Az öreg hölgy látogatása” című darab.

Január 6-a jeles nap, Vízkereszt napja. Itt az ideje a karácsonyfa leszedésének. Helyreállhat a rend a lakásban. E napon kezdődik a farsang, amely hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tart.

Január 6-án, 1978 éve, 33 éves korában e napon keresztelkedett meg Jézus.
Az ő bölcsőjénél állt három király – Gáspár, Menyhért, Boldizsár – akik ekkor tartják névnapjukat.

1978-ban, január 6-án szállt le Ferihegyen az az Amerikából érkezett repülőgép, amely a magyar koronát és a koronázási ékszereket hozta haza.

1935. január 8-án született Elvis Presley. Róla szinte mindenki tudja, hogy kicsoda. Még ma is élhetne, ha nem öli meg idő előtt az alkohol és a kábítószer. Kár volt érte.

1973. január 10-én alapították hazánk első nemzeti parkját, a Hortobágyi Nemzeti Parkot.

1847. január 16-án született Mikszáth Kálmán.

Január 22-én ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját.

Szeretnék bővebben szólni egy „kis nagy ember”-ről, az 1968. jan.11-én elhunyt Seress Rezsőről, a XX. század egyik  tragikus sorsú alakjáról.
Spitzer Rudi néven 1889.november 3-án látta meg a napvilágot Budapesten. Artistának, majd – egy balesetet követően – színésznek készült, nem sok sikerrel. Zenét soha nem tanult, kottát írni sem tudott, de zongorajátékának nagy sikere volt. Dalainak szövegét és zenéjét is maga írta.
Szakmai elismerést soha nem kapott, de hallgatósága körében nagyon népszerű volt.

Leghíresebb dala, az 1935-ben Jávor László szövegére írt „Szomorú vasárnap” különböző, sajnálatos körülmények véletlen összejátszása következtében az „öngyilkosok himnusza”
kétes címet vívta ki a világmédiában, Világhírt szerzett számára, de Magyarországon a szakma még mindig nem tartotta semmire.
A dalt a párizsi Olimpiában Ray Ventura, a New-Yorki Carnegie Hallban Oscar Peterson vitte sikerre, mindeközben a kis termetű zeneszerző Budapesten nyomorgott.
Kiskocsmákban zongorázott, a Dohány utcai Kulacs étteremben, később az Akácfa utcai Pipacsban lépett fel esténként.
1944-ben zsidó származása, 1946 után polgári múltja miatt üldözték.
A munkaszolgálatot túlélte, de a háború után sem találta meg a helyét.
Bár egy amerikai bankban a dalaiból befolyt jogdíjakból komoly vagyon volt letétbe helyezve számára, sohasem tudott elmenni érte, részint Magyarország politikai helyzete miatt, de pénze sem volt az útra. Különben is, azt vallotta, hogy egyszer volt külföldön (Mauthausenben), akkor is vitték, azt megúszta, ő többet még Budára sem megy át, egy pesti vagány csak Pesten vagány.
Ehhez tartotta magát, 1956-ban sem disszidált.
A 60-as évekre már semmije sem maradt. Se barátai, se pénze (addig se volt), boldogsága, hallgatói. Elfogyott körülötte a levegő. Jóformán már csak magának játszott.
A halál sem volt hozzá kegyes. 1968-ban kiugrott az ablakon. Túlélte, a MÁV- kórházba szállították, ahol január 11-én megfojtotta magát a gipszét tartó dróttal.
Dalait azóta is világszerte játsszák, örökzöldnek számítanak – bár hallgatói nem is tudják, ki volt Seress Rezső.
Emlékezzünk rá.

1945. január 27-én a szovjet katonák felszabadították az auschwitzi haláltábort. 2006-tól az ENSZ határozata alapján, e napon tartjuk a Holocaust emléknapját.

1900. január 30-án nyitotta meg kapuit a Budai Vigadó.

Három szép, régi magyar női név viselői ünneplik névnapjukat: 18-án Piroska, 19-én Sára, 21-én Ágnes nevű ismerőseinket, rokonainkat köszöntjük szeretettel, minden jót kívánva nekik.


Budai Juli